Lemez

José González: Vestiges & Claws

Zene

Téved, aki azt hiszi, hogy a szólólemezzel utoljára bő hét éve jelentkező José González a köztes időt lustálkodással, esetleg valamilyen polgári foglalkozással ütötte agyon. A 36 éves, argentin származású svéd énekes-dalszerző két remekbe szabott lemezt is készített Junip nevű zenekarával (a második turnéja az A38-at is érintette), és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy jelentős mértékben hozzájárult a Walter Mitty titkos élete című film soundtrackjéhez.

Legújabb szólóalbumát először ugyanolyan puritánnak szánta, mint a 2003-as Veneert, illetve a négy ­év­vel későbbi In Our Nature-t, de ­aztán – talán pont a Junip hatására – sikerült elszakadnia az ének + akusz­tikus gitár felállástól. Szintén újítás, hogy ezúttal nem kapunk feldolgozást, bár José élőben azért még hajlamos ilyesmire vetemedni: nemrég egy tévéműsorban a tőle műfajilag meglehetősen távol álló TLC Waterfallsát tette például a magáévá. A Vestiges & Claws mindezzel együtt ismerős munka, és a jól megszokott, alaposan megeffektezett énekhang hatására még mindig az az érzésünk lehet, mintha emberünk egy remek akusztikájú, apró méretű kunyhóban rögzítené ezeket az általában enyhén szomorkás, de messze nem depressziós dalokat. A számokban továbbra is az akusztikus gitár dominál, csak most nem egy van belőle, ahogy jóval több az éneksáv, és még jó kis ritmusokat is kapunk. A Let It Carry You kifejezetten felemelő, de szintén jól sikerült a szó szerint sztratoszferikus klippel megküldött Every Age, akárcsak a sejtelmes What Will, vagy a valóban naplementés hangulatú Afterglow. Az album központi darabja pedig egyértelműen a gospeles, tapsolós Leaf Off/The Cave – melynek videója hibátlanul idézi meg a Vidám vasárnap című tévéműsor hangulatát.

Sony, 2015

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.