mi a kotta?

Kalmár jött nagy madarakkal

  • mi a kotta
  • 2012. június 24.

Zene

"A Manfréd-szimfónia bemutatója semmi kívánnivalót nem hagyott maga után, mégis az volt a benyomásom, hogy a közönség értetlenül, hűvösen és közömbösen állt vele szemben. Ettől az érzésemtől a hangverseny befejezését követő ovációk sem tudtak megszabadítani." Ezt jegyezte fel 1886. március 13-án a naplójába az aggodalmas Csajkovszkij, két nappal a Lord Byron műve által ihletett programszimfónia moszkvai ősbemutatója után.

Mi tagadás, a bizonytalan és tartózkodó attitűd némiképp magát a zeneszerzőt is jellemezte, hiszen még a komponálás idején egy levelében így írt a választott műfajjal szemben táplált ellenérzéséről: "Amikor programszimfóniát írok, mindig úgy érzem, hogy nem ezüstpénzzel, hanem értéktelen papírbankóval fizetek." A lelkében sötét titkot, ismeretlen bűn emlékét hordozó romantikus alak története e hét végén a Budapesti Fesztiválzenekar - legutóbb már e hasábokon beharangozott - koncertjeit zárja majd, az orosz zene 72 esztendős kiválóságának, Dmitrij Kitajenkónak a vezényletével (Nemzeti Hangversenyterem, május 25., háromnegyed nyolc, ill. május 26., fél négy). Míg a nyitószám 1985-ös, vagyis kortárs, s méghozzá kortárs klasszikus zenét ígér: Alfred Schnittke (K)ein Sommernachtstraum, azaz (Nem) Szentivánéji álom című zenekari rondóját, amelynek Mozartot és Schubertet idéző hangulata - a komponista megfogalmazása szerint - "nem lopás, hanem hamisítás" eredménye.

"Kalmár jött nagy madarakkal, a hercegkisasszony meg ne lássa, őrizzétek a hercegkisaszszonyt!"

Ez a Weöres-versrészlet már az elkövetkező napok másik, közeli múltra referáló koncertjéhez tartozik: az esztendőnek ebben a szakában immár régente hagyományos "Hommage a Ligeti" programhoz a Művészetek Palotájában (Nemzeti Hangversenyterem, május 28., fél nyolc). A Rácz Zoltán vezérlete alatt felhangzó Ligeti-művek sorában ugyanis ott fogjuk hallani az 1970-es Három Weöres-dal minisorozatát is, méghozzá a pódiuménekesnek is remek szoprán, Szabóki Tünde előadásában.

S miközben kényszerű futólépésben említést teszünk Kocsis Zoltán napokban esedékes két fellépéséről, a MÁV Szimfonikus Zenekar Brahms-estjéről (Olasz Kultúrintézet, május 25., hét óra) és a muzsikus születésnapján immár tradicionális gyermekmentő jótékonysági koncertjéről (Nemzeti Hangversenyterem, május 30., nyolc óra), s egyszersmind felköszöntjük az éppen hatvanéves nagyságot, zárjuk ajánlónkat a hét hegedűs sztárvendégével: Anne-Sophie Mutter keddi hangversenyének hírlelésével (Nemzeti Hangversenyterem, május 29., fél nyolc). A Kammerorchester Wien-Berlin társaságában Budapestre látogató csodanő (képünk mutatja) két Mozart-hegedűversenyt játszik majd, s az egynemű Mozart-programot mindössze egy másik Wolfgang, az idén ugyancsak hatvanéves Wolfgang Rihm kompozíciója fogja megtörni. Lichtes Spiel - hangzik a direkte Mutter számára szerzett 2010-es "nyári darab" címe, s a fényes játék persze korántsem csupán ebben a hálás számban tekinthető jó előre garantáltnak.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?