Ha nagyon messziről indítanék, akkor a tudomány mai állása szerint az emberiséget több kisebb-nagyobb csoportra kéne osztanom: az egyik alcsoportot azok képeznék, akik még nem voltak a Tudósok koncertjén, és nem is valószínű, hogy eljutnak oda (Kína, India, Eurázsia fejlődő gazdaságai); aztán vannak még azok, akik eddig lemaradtak, de alkalomadtán vennének jegyet (a Baktérítő alatti államok jelentős hányada és Caracas kültelki bodegáinak törzsközönsége); de nem feledkezhetünk meg azokról sem, akiket az esemény hidegen hagy (akik a cakoveci géplakatosok).
A legjobban persze már megint azok jártak, akik látták már a Tudósokat zenélni, és nem esett bántódásuk sem: ők az Almássy téri művház és a ljubljanai ex-Tito Marsall-laktanya közönsége, az MTA levelező tagjai, valamint az a három macedón jégeralsó-csempész, akik a kínai piac helyett vétlenül a terembe tévedtek, és a sötétben nem találták a kijáratot.
De elkeserednie senkinek sem kell, a Bahia nemcsak kezdeményező szerepet, de kockázatot is vállal, lapzártakor például úgy értesültünk, hogy a Tudósok szeptember közepén húsz koncertből álló turnéra indulnak, országszerte.
Ehhez a cikkhez több ízben végeztem kimerítő tényfeltáró munkát, ezért nem is értem, miért van az, hogy lapzártakor itt ülök, és próbálom elolvasni, mit róhattam saját kézírásommal a jegyzetfüzetembe. Vannak halvány emlékeim arról is, hogy egy pesti kávézóban dr. Máriás Tudós (ének, altszaxofon, zurla, szintetizátor, kornett - ami valószínűleg egy jégkrémtípus -, szövegek, képek) inkognitóját felfedve hosszasan szuggerál és az atavisztikus reflexió szóösszetételt ismételgeti.
Beszéljünk inkább a lemezről. Az első meglepetés, hogy nem csak szól valahogy: a Tudósok Boris Kovac bukovaci stúdiójában dolgoztak, és az odafigyelés egyik eredménye, hogy a zenekar jobban szól, mint eddig bármikor. Akik hallottak már korai Tudósok-felvételeket, azok értékelni fogják a fenti kitételt, akik meg nem, azok csak higgyék el.
A másik meglepetés, hogy Bada Dada nincs már az együttesben. Szeptemberben kivált, és a Vajdaságba költözött vissza, kicsit megfáradt.
Távozása óhatatlanul hatással volt a zenekar munkájára, szerintem ezért van az, hogy a TisztAtiszt album máshogy szól, mint az előzők. A felállásban az új ember - Dezső Antal (szoprán- és altszaxofon, kiváló sportriporterek évfolyamtársa) - is fontos szerepet kapott; a verbálakrobatika mellett a zene is fontossá vált. A fiúk muzsikálnak. Kovács Benedek gitározik, Marko Dinjaski dobol, Tóth Gábor preparált kornettel és elektronikával foglalkozik.
A TisztAtiszt az 1991-től napjainkig tartó időszakkal számol le. Hat éve, hogy Jugoszláviában kitört a háború, és a zenekar Magyarországra költözött - dr. Máriás azt mondja, úgy érzi, végre nem "olyan fájdalmas tabu" ez a téma. Az Atom-atom az a harcom óta tartó időszaknak vége; új igények fogalmazódtak meg, mondja. "Öregek vagyunk, és zenélni jó."
Csináltak egy lemezt az elmúlt hat évünkről - nekem például eszembe jutott, mennyire szokványos kérdés volt hat éve az, hogy "van behívód?", a hadseregről, háborúról és szökésekről szólt még a társasági élet is. Dr. Máriás szerint ennek vége, legyen igaza neki.
Eszembe jutott az is, hogy ha a demót időben eladom valamelyik bolgár kalózkiadónak, akkor mára egy vagyont kereshetek. Mit mondjak, kaptam egy vérszemet.
- dzsíáj dzsó -
Bahia, 1997
A Tudósok a Pepsi Szigeten augusztus 19-én 23 órakor a performance-sátorban, 20-án 23 órakor pedig a Bahia színpadon lépnek fel.
