Katona József Színház: Karlsbadi feredés (Alex Koenigsmark: Agyő, kedvesem)

  • 1997. június 5.

Zene

A világért sem szeretném tovább rombolni nemzeti önértékelésünket, de Egerszegi ide, fürdőváros oda, a csehek mégis jobban állnak a vízben. Patinás fürdőhelyeik, Karlsbad vagy Marienbad az ivókúrán és a dagonyázáson túl, mondhatni, spirituálisan is hasznosulnak. Ott van, ugye, a Karlovy Vary Filmfesztivál, de a cseh nemzeti irodalom is erősen frekventálja a fürdőzést (Vancura, Kundera), amivel szemben mi csak egy Gvadányit vagy egy Mándyt tudunk fölmutatni, és sajna a Pöstyéni feredés című vaskos pajzánság is azóta elcsatolt területen játszódik. A filmeket tekintve hiába várjuk, hogy bemutassák végre a Tavaly Zalakarosont, és lássuk be, Zenthe Ferenc fürdőmester alakítása A Tenkes kapitányában nem ér fel Rudolf Hrusinsky` Du"ra fürdőmesteréhez a Szeszélyes nyárból.

A világért sem szeretném tovább rombolni nemzeti önértékelésünket, de Egerszegi ide, fürdőváros oda, a csehek mégis jobban állnak a vízben. Patinás fürdőhelyeik, Karlsbad vagy Marienbad az ivókúrán és a dagonyázáson túl, mondhatni, spirituálisan is hasznosulnak. Ott van, ugye, a Karlovy Vary Filmfesztivál, de a cseh nemzeti irodalom is erősen frekventálja a fürdőzést (Vancura, Kundera), amivel szemben mi csak egy Gvadányit vagy egy Mándyt tudunk fölmutatni, és sajna a Pöstyéni feredés című vaskos pajzánság is azóta elcsatolt területen játszódik. A filmeket tekintve hiába várjuk, hogy bemutassák végre a Tavaly Zalakarosont, és lássuk be, Zenthe Ferenc fürdőmester alakítása A Tenkes kapitányában nem ér fel Rudolf Hrusinsky` Du"ra fürdőmesteréhez a Szeszélyes nyárból.

Alex Koenigsmark darabja újabb értékes hozzájárulás a cseh fürdőirodalomhoz. A nyolcvanas évek elején írta a Cinoherni Klubnak, de nem mutatták be, legalábbis akkor, ott és úgy. 1985-ben viszont Gothár Péter a kaposvári színre vitte. A Katonában most látható előadás mégsem repríz, az Agyő, kedvesem van olyan kortalan, hogy a kilencvenes években is játszható, és ha egy időgép visszalőné a múltba, akkor eladhatnák Monarchia vagy cseh köztársaság korabeli szatíraként. De azért eltéveszthetetlenül benne van a közép-európai szocializmus íze-bűze, és dacára az újraírt befejezésnek, a nyolcvanas években, cinkos összekacsintásokkal fűszerezve, nagyobb lehetett az élvezeti értéke.

A műfajt illetően is helyesbítek: nem szatírának nevezi magát, hanem zenekari bohózatnak, és az előadás nem hazudtolja meg a színlapot. A zenészek ugyan a színpadon vannak, de a nézőtér is zenekarként mulat, a halk kuncogástól a vad röhögésig váltakozik hangszín és hangerő; s a humor különféle fajtáira (az alfelitől a szubtilis nyelvjátékokig) más és más nézőcsoportok lépnek be az általános derültségbe. "Rendesen fönt van a léc" - értékeli Gothár a szerző teljesítményét. Fönt is marad, bár néha rezeg: vannak szerepek, amelyek megírásakor Koenigsmark beérte az archetípussal (durván szólva a klisékkel). Abszolút erőnyerők viszont a színészek a karnagytól az utolsó fuvoláslányig. Szacsvay nem bír hibázni a fürdőzenekar zsebcézárjának szerepében, Fekete Ernő pontosan hozza a régi uralom ellen lázongó alattvalók élére álló modern, technokrata zsarnokot. Nehezebb helyzetben van Hollósi Frigyes: jól kösse fel a gatyáját az, aki nekünk házmesterben újat akar mutatni, és a szerep csak némi csehes ízt tud hozzáadni az ismert közhelyekhez. A Dévai Balázs, Lengyel Ferenc, Stohl András, Rajkai Zoltán játszotta zenészeknek sem ártott volna kissé erősebb, akár túlrajzoltabb karakter; öt gyerek, még ha saját is, meg egy tuba kevés az üdvösséghez. Náluk valamivel jobban jár a hárfás- és a pincérlány (Fullajtár Andrea, Pelsőczy Réka). Bodnár Erikát sem irigyelhetjük untig ismerős rossz házasságáért, szerencsére remek anya-lánya kettősökben kárpótolhatja magát és nézőit.

Úgy fanyalgok itt, mintha nem akarnám észbe venni, hogy Koenigsmark csupa ősképet állított ki fürdővárosi panoptikumában. Már a commedia dell´arte szerzői is tudták, hogy akkor jön be a hálás nevetés, ha a közönség ráismer a színpadon ágáló figurákra. (Ha a főnökét, a szomszédját, a kollégáját fedezi fel bennük, az a bohózat; ha magát vagy a feleségét, az már tragikomédia.) Hogy archetípusokon is számon kérhető az egyéni karakter, arra éppen a darab/előadás legjobb pillanatai jogosítanak fel, ezek a komédia magasiskolái. Itt van például a legkisebb szerep, a karnagy lányáé, melyben a főiskolás Ónodi Eszter tündököl. Gyakorlatilag egy szál jelenete van, de az, a felcsinált lány belépője, fergeteges. Másik kedvencem a szaunajelenet; a beállítás a filmrendező Gothárra vall.

És el ne feledjem, az Agyő, kedvesem még csak a legelején tart annak a többszázas szériának, ami kinéz belőle. A színészek még nem csiszolódtak össze, bátortalanul lesik, mikor harsan fel a nevetés, mire jön be a nyílt színi taps (mert ilyen is van), nem mernek még nekihevülten, gátlástalanul komédiázni. Pedig a darab is ott lendül bele, ahol kiszökken a letolt gatyák, házastársi viták és munkahelyi konfliktusok bejáratott terepéről, és az abszurdig vadul. Amikor a fürdővárosi dágványból elvágyódó házmesterlány nem azt mondja az apjának, hogy büdös a lába, hanem azt, hogy micsoda igénytelenség, még mindig ott van a hajában a múlt heti spagetti.

Bori Erzsébet

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.