Katona József Színház: Karlsbadi feredés (Alex Koenigsmark: Agyő, kedvesem)

  • 1997. június 5.

Zene

A világért sem szeretném tovább rombolni nemzeti önértékelésünket, de Egerszegi ide, fürdőváros oda, a csehek mégis jobban állnak a vízben. Patinás fürdőhelyeik, Karlsbad vagy Marienbad az ivókúrán és a dagonyázáson túl, mondhatni, spirituálisan is hasznosulnak. Ott van, ugye, a Karlovy Vary Filmfesztivál, de a cseh nemzeti irodalom is erősen frekventálja a fürdőzést (Vancura, Kundera), amivel szemben mi csak egy Gvadányit vagy egy Mándyt tudunk fölmutatni, és sajna a Pöstyéni feredés című vaskos pajzánság is azóta elcsatolt területen játszódik. A filmeket tekintve hiába várjuk, hogy bemutassák végre a Tavaly Zalakarosont, és lássuk be, Zenthe Ferenc fürdőmester alakítása A Tenkes kapitányában nem ér fel Rudolf Hrusinsky` Du"ra fürdőmesteréhez a Szeszélyes nyárból.

A világért sem szeretném tovább rombolni nemzeti önértékelésünket, de Egerszegi ide, fürdőváros oda, a csehek mégis jobban állnak a vízben. Patinás fürdőhelyeik, Karlsbad vagy Marienbad az ivókúrán és a dagonyázáson túl, mondhatni, spirituálisan is hasznosulnak. Ott van, ugye, a Karlovy Vary Filmfesztivál, de a cseh nemzeti irodalom is erősen frekventálja a fürdőzést (Vancura, Kundera), amivel szemben mi csak egy Gvadányit vagy egy Mándyt tudunk fölmutatni, és sajna a Pöstyéni feredés című vaskos pajzánság is azóta elcsatolt területen játszódik. A filmeket tekintve hiába várjuk, hogy bemutassák végre a Tavaly Zalakarosont, és lássuk be, Zenthe Ferenc fürdőmester alakítása A Tenkes kapitányában nem ér fel Rudolf Hrusinsky` Du"ra fürdőmesteréhez a Szeszélyes nyárból.

Alex Koenigsmark darabja újabb értékes hozzájárulás a cseh fürdőirodalomhoz. A nyolcvanas évek elején írta a Cinoherni Klubnak, de nem mutatták be, legalábbis akkor, ott és úgy. 1985-ben viszont Gothár Péter a kaposvári színre vitte. A Katonában most látható előadás mégsem repríz, az Agyő, kedvesem van olyan kortalan, hogy a kilencvenes években is játszható, és ha egy időgép visszalőné a múltba, akkor eladhatnák Monarchia vagy cseh köztársaság korabeli szatíraként. De azért eltéveszthetetlenül benne van a közép-európai szocializmus íze-bűze, és dacára az újraírt befejezésnek, a nyolcvanas években, cinkos összekacsintásokkal fűszerezve, nagyobb lehetett az élvezeti értéke.

A műfajt illetően is helyesbítek: nem szatírának nevezi magát, hanem zenekari bohózatnak, és az előadás nem hazudtolja meg a színlapot. A zenészek ugyan a színpadon vannak, de a nézőtér is zenekarként mulat, a halk kuncogástól a vad röhögésig váltakozik hangszín és hangerő; s a humor különféle fajtáira (az alfelitől a szubtilis nyelvjátékokig) más és más nézőcsoportok lépnek be az általános derültségbe. "Rendesen fönt van a léc" - értékeli Gothár a szerző teljesítményét. Fönt is marad, bár néha rezeg: vannak szerepek, amelyek megírásakor Koenigsmark beérte az archetípussal (durván szólva a klisékkel). Abszolút erőnyerők viszont a színészek a karnagytól az utolsó fuvoláslányig. Szacsvay nem bír hibázni a fürdőzenekar zsebcézárjának szerepében, Fekete Ernő pontosan hozza a régi uralom ellen lázongó alattvalók élére álló modern, technokrata zsarnokot. Nehezebb helyzetben van Hollósi Frigyes: jól kösse fel a gatyáját az, aki nekünk házmesterben újat akar mutatni, és a szerep csak némi csehes ízt tud hozzáadni az ismert közhelyekhez. A Dévai Balázs, Lengyel Ferenc, Stohl András, Rajkai Zoltán játszotta zenészeknek sem ártott volna kissé erősebb, akár túlrajzoltabb karakter; öt gyerek, még ha saját is, meg egy tuba kevés az üdvösséghez. Náluk valamivel jobban jár a hárfás- és a pincérlány (Fullajtár Andrea, Pelsőczy Réka). Bodnár Erikát sem irigyelhetjük untig ismerős rossz házasságáért, szerencsére remek anya-lánya kettősökben kárpótolhatja magát és nézőit.

Úgy fanyalgok itt, mintha nem akarnám észbe venni, hogy Koenigsmark csupa ősképet állított ki fürdővárosi panoptikumában. Már a commedia dell´arte szerzői is tudták, hogy akkor jön be a hálás nevetés, ha a közönség ráismer a színpadon ágáló figurákra. (Ha a főnökét, a szomszédját, a kollégáját fedezi fel bennük, az a bohózat; ha magát vagy a feleségét, az már tragikomédia.) Hogy archetípusokon is számon kérhető az egyéni karakter, arra éppen a darab/előadás legjobb pillanatai jogosítanak fel, ezek a komédia magasiskolái. Itt van például a legkisebb szerep, a karnagy lányáé, melyben a főiskolás Ónodi Eszter tündököl. Gyakorlatilag egy szál jelenete van, de az, a felcsinált lány belépője, fergeteges. Másik kedvencem a szaunajelenet; a beállítás a filmrendező Gothárra vall.

És el ne feledjem, az Agyő, kedvesem még csak a legelején tart annak a többszázas szériának, ami kinéz belőle. A színészek még nem csiszolódtak össze, bátortalanul lesik, mikor harsan fel a nevetés, mire jön be a nyílt színi taps (mert ilyen is van), nem mernek még nekihevülten, gátlástalanul komédiázni. Pedig a darab is ott lendül bele, ahol kiszökken a letolt gatyák, házastársi viták és munkahelyi konfliktusok bejáratott terepéről, és az abszurdig vadul. Amikor a fürdővárosi dágványból elvágyódó házmesterlány nem azt mondja az apjának, hogy büdös a lába, hanem azt, hogy micsoda igénytelenség, még mindig ott van a hajában a múlt heti spagetti.

Bori Erzsébet

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.