Tíz perc alkímia (Golijov és a Kronos Quartet)

  • 1997. június 5.

Zene

Osvaldo Golijov történetéről annyit tudok, amennyit a Kronos Quartet sajtóanyaga elárul; kissé kínos, de ez van. Nézzük csak. Argentínában született 1960-ban, ´83-tól Jeruzsálemben élt, majd három év múlva az Egyesült Államokba költözött, a massachusettsi Szent Kereszt-intézetben tanít ´91 óta. A New York Times zenei alkimistának titulálja, aki személyes mitológiájából és a környezeti hatásokból új világok megjelenítésére képes. Műveiben így kaphatott jelentős szerepet a családi zsidó hagyomány és az argentin tangó, ami tavaly az Astor Piazzollához intézett Last Round, idén az Izsák rabbit megidéző The Dreams and Prayers of Isaac the Blind című darabokhoz vezetett. Ez utóbbi most jelent meg a Kronos Quartet és David Krakauer előadásában.

Osvaldo Golijov történetéről annyit tudok, amennyit a Kronos Quartet sajtóanyaga elárul; kissé kínos, de ez van. Nézzük csak. Argentínában született 1960-ban, ´83-tól Jeruzsálemben élt, majd három év múlva az Egyesült Államokba költözött, a massachusettsi Szent Kereszt-intézetben tanít ´91 óta. A New York Times zenei alkimistának titulálja, aki személyes mitológiájából és a környezeti hatásokból új világok megjelenítésére képes. Műveiben így kaphatott jelentős szerepet a családi zsidó hagyomány és az argentin tangó, ami tavaly az Astor Piazzollához intézett Last Round, idén az Izsák rabbit megidéző The Dreams and Prayers of Isaac the Blind című darabokhoz vezetett. Ez utóbbi most jelent meg a Kronos Quartet és David Krakauer előadásában.

Golijov nem bízta a véletlenre alkímiáját, ha szabad így mondanom; három mágia ereje kapaszkodik össze művében. Az egyiknek vonósnégyes a neve. Újra és újra azt olvasni, a kamarazene történetének ez a legmagasabb rendű formája: bármiféle dráma kifejezhető hangszereinek szembefordításával. A vonósnégyesek jelenleg legdivatosabbikával, a Kronos Quartettel 1994-ben dolgozott először Golijov, akkor született K`vakarat című - a Night Prayers albumon szereplő - darabjuk, melynek instrumentális változata hallható a most szóban forgó lemez egyik tételeként. A másik csoda a klezmer, melyről elmondtuk már: nincs még egy népzene, mely ilyen meggyőzően tudna egyszerre szólni határtalan fájdalomról és eufóriáról. S miként Golijov a vonósnégyes szinonimájaként a Kronos Quartetre talált, megkereste ugyanúgy a klezmerét is: (a Klezmatics klarinétosaként nálunk is többször járt) David Krakauert.

A harmadik mágia (sőt: mágiapár) a kabbala, illetőleg egyik középkori művelője, a Vak Izsák rabbi. Azt vallotta Izsák, a sors és a teremtés megismerhető, de e megismerésnek csak egyetlen forrása van: a héber ábécé betűinek különféle kombinációja.

Golijov nem bízta a véletlenre tehát, de ez csak egy dolog; hallottam én már unalmas Kronost és unalmas klezmert is. Ám itt a harmadik tételben valóban megtörténik a csoda: ami e három mágiából kikeveredett, azt csak igen visszafogottan sikerülhet érzékeltetnem a transzcendens vagy az eksztatikus kifejezésekkel. A Vak Izsák tíz percre kivezetett ebből a világból.

Marton László Távolodó

Kronos Quartet-Osvaldo Golijov: The Dreams and Prayers of Isaac the Blind, Nonesuch, 1997

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.