Osvaldo Golijov történetéről annyit tudok, amennyit a Kronos Quartet sajtóanyaga elárul; kissé kínos, de ez van. Nézzük csak. Argentínában született 1960-ban, ´83-tól Jeruzsálemben élt, majd három év múlva az Egyesült Államokba költözött, a massachusettsi Szent Kereszt-intézetben tanít ´91 óta. A New York Times zenei alkimistának titulálja, aki személyes mitológiájából és a környezeti hatásokból új világok megjelenítésére képes. Műveiben így kaphatott jelentős szerepet a családi zsidó hagyomány és az argentin tangó, ami tavaly az Astor Piazzollához intézett Last Round, idén az Izsák rabbit megidéző The Dreams and Prayers of Isaac the Blind című darabokhoz vezetett. Ez utóbbi most jelent meg a Kronos Quartet és David Krakauer előadásában.

Osvaldo Golijov történetéről annyit tudok, amennyit a Kronos Quartet sajtóanyaga elárul; kissé kínos, de ez van. Nézzük csak. Argentínában született 1960-ban, ´83-tól Jeruzsálemben élt, majd három év múlva az Egyesült Államokba költözött, a massachusettsi Szent Kereszt-intézetben tanít ´91 óta. A New York Times zenei alkimistának titulálja, aki személyes mitológiájából és a környezeti hatásokból új világok megjelenítésére képes. Műveiben így kaphatott jelentős szerepet a családi zsidó hagyomány és az argentin tangó, ami tavaly az Astor Piazzollához intézett Last Round, idén az Izsák rabbit megidéző The Dreams and Prayers of Isaac the Blind című darabokhoz vezetett. Ez utóbbi most jelent meg a Kronos Quartet és David Krakauer előadásában.

Golijov nem bízta a véletlenre alkímiáját, ha szabad így mondanom; három mágia ereje kapaszkodik össze művében. Az egyiknek vonósnégyes a neve. Újra és újra azt olvasni, a kamarazene történetének ez a legmagasabb rendű formája: bármiféle dráma kifejezhető hangszereinek szembefordításával. A vonósnégyesek jelenleg legdivatosabbikával, a Kronos Quartettel 1994-ben dolgozott először Golijov, akkor született K`vakarat című - a Night Prayers albumon szereplő - darabjuk, melynek instrumentális változata hallható a most szóban forgó lemez egyik tételeként. A másik csoda a klezmer, melyről elmondtuk már: nincs még egy népzene, mely ilyen meggyőzően tudna egyszerre szólni határtalan fájdalomról és eufóriáról. S miként Golijov a vonósnégyes szinonimájaként a Kronos Quartetre talált, megkereste ugyanúgy a klezmerét is: (a Klezmatics klarinétosaként nálunk is többször járt) David Krakauert.

A harmadik mágia (sőt: mágiapár) a kabbala, illetőleg egyik középkori művelője, a Vak Izsák rabbi. Azt vallotta Izsák, a sors és a teremtés megismerhető, de e megismerésnek csak egyetlen forrása van: a héber ábécé betűinek különféle kombinációja.

Golijov nem bízta a véletlenre tehát, de ez csak egy dolog; hallottam én már unalmas Kronost és unalmas klezmert is. Ám itt a harmadik tételben valóban megtörténik a csoda: ami e három mágiából kikeveredett, azt csak igen visszafogottan sikerülhet érzékeltetnem a transzcendens vagy az eksztatikus kifejezésekkel. A Vak Izsák tíz percre kivezetett ebből a világból.

Marton László Távolodó

Kronos Quartet-Osvaldo Golijov: The Dreams and Prayers of Isaac the Blind, Nonesuch, 1997