képregény - ALEKSANDAR ZOGRAF: ELHASZNÁLT VILÁG

  • - klór -
  • 2010. július 8.

Zene

A világhírű szerb képregényalkotó második magyar nyelvű kötetében is kétoldalas, "képnovella" jellegű munkákban tudósít egotripjeiről - olykor-olykor minisorozatot alkotva egy-egy hosszabb, többoldalas ábrázolást-leírást igénylő történet esetén. Zograf képregény-narratívája alapvetően verbális meghatározottságú (ezért talán nem ártott volna egy gördülékenyebb fordítás), a rajzok inkább afféle "kísérőjelenségnek", majdhogynem illusztrációs funkciójúnak tűnnek föl. A képi síkon jellemzően nem nagyon történik más, mint amit a szövegekből megtudunk, azaz rendszerint nem él a képek önálló narrációs lehetőségeivel, holott az egyszerű, "iskolás" rajzstílus, az elnagyolt, aránytalan figurák, a "szőrös" kontúrok és az "oldschool", monokróm színezés különösen alkalmas erre.
A világhírû szerb képregényalkotó második magyar nyelvû kötetében is kétoldalas, "képnovella" jellegû munkákban tudósít egotripjeirõl - olykor-olykor minisorozatot alkotva egy-egy hosszabb, többoldalas ábrázolást-leírást igénylõ történet esetén.

Zograf képregény-narratívája alapvetõen verbális meghatározottságú (ezért talán nem ártott volna egy gördülékenyebb fordítás), a rajzok inkább afféle "kísérõjelenségnek", majdhogynem illusztrációs funkciójúnak tûnnek föl. A képi síkon jellemzõen nem nagyon történik más, mint amit a szövegekbõl megtudunk, azaz rendszerint nem él a képek önálló narrációs lehetõségeivel, holott az egyszerû, "iskolás" rajzstílus, az elnagyolt, aránytalan figurák, a "szõrös" kontúrok és az "oldschool", monokróm színezés különösen alkalmas erre. Azonban vitathatatlan, hogy e rajzok hangulatteremtõ ereje óriási, és kiválóan illeszkednek a szerzõ "talált tárgyaihoz" - Zograf jó érzékkel ismeri fel, mi mindenbõl lehet egy-egy oldalpárnyi képregényt alkotni, legyen az saját utazási élménye, a félmúlt ideológiai-államszervezeti berendezkedésének hízelgõ, ám sci-fibe illõ tudományos fantazmagória, az antikváriumban vásárolt régi könyv vagy folyóirat egy-egy részlete, bolhapiacon fellelt, aláíratlan verskézirat vagy épp egy privát napló. Mindezeket rokonszenves humorral, olykor gyermeki rácsodálkozással, és mindig óriási empátiával, szeretetteli figyelemmel kezeli és alakítja saját mûvévé.

A legkedvesebb momentum egy talán akaratlan párhuzam: a kötet elején szereplõ ravennai útibeszámoló utolsó rajzán egy üres szék látható, mely a leginkább tetszett az alkotónak "Jézus jelenései közül", míg az utolsó oldal budapesti élménybeszámolójának záróképe szintén egy szék: miközben a Gödör Klubban egy Bada Dada-emlékestre készültek az Opál Színház tagjai, egy lufi repült be, és telepedett le ama székre.

Fordította: Halmos Ádám. Nyitott Könyvmûhely, 2010, 147 oldal, 2680 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.