képregény - ALEKSANDAR ZOGRAF: ELHASZNÁLT VILÁG

  • - klór -
  • 2010. július 8.

Zene

A világhírű szerb képregényalkotó második magyar nyelvű kötetében is kétoldalas, "képnovella" jellegű munkákban tudósít egotripjeiről - olykor-olykor minisorozatot alkotva egy-egy hosszabb, többoldalas ábrázolást-leírást igénylő történet esetén. Zograf képregény-narratívája alapvetően verbális meghatározottságú (ezért talán nem ártott volna egy gördülékenyebb fordítás), a rajzok inkább afféle "kísérőjelenségnek", majdhogynem illusztrációs funkciójúnak tűnnek föl. A képi síkon jellemzően nem nagyon történik más, mint amit a szövegekből megtudunk, azaz rendszerint nem él a képek önálló narrációs lehetőségeivel, holott az egyszerű, "iskolás" rajzstílus, az elnagyolt, aránytalan figurák, a "szőrös" kontúrok és az "oldschool", monokróm színezés különösen alkalmas erre.
A világhírû szerb képregényalkotó második magyar nyelvû kötetében is kétoldalas, "képnovella" jellegû munkákban tudósít egotripjeirõl - olykor-olykor minisorozatot alkotva egy-egy hosszabb, többoldalas ábrázolást-leírást igénylõ történet esetén.

Zograf képregény-narratívája alapvetõen verbális meghatározottságú (ezért talán nem ártott volna egy gördülékenyebb fordítás), a rajzok inkább afféle "kísérõjelenségnek", majdhogynem illusztrációs funkciójúnak tûnnek föl. A képi síkon jellemzõen nem nagyon történik más, mint amit a szövegekbõl megtudunk, azaz rendszerint nem él a képek önálló narrációs lehetõségeivel, holott az egyszerû, "iskolás" rajzstílus, az elnagyolt, aránytalan figurák, a "szõrös" kontúrok és az "oldschool", monokróm színezés különösen alkalmas erre. Azonban vitathatatlan, hogy e rajzok hangulatteremtõ ereje óriási, és kiválóan illeszkednek a szerzõ "talált tárgyaihoz" - Zograf jó érzékkel ismeri fel, mi mindenbõl lehet egy-egy oldalpárnyi képregényt alkotni, legyen az saját utazási élménye, a félmúlt ideológiai-államszervezeti berendezkedésének hízelgõ, ám sci-fibe illõ tudományos fantazmagória, az antikváriumban vásárolt régi könyv vagy folyóirat egy-egy részlete, bolhapiacon fellelt, aláíratlan verskézirat vagy épp egy privát napló. Mindezeket rokonszenves humorral, olykor gyermeki rácsodálkozással, és mindig óriási empátiával, szeretetteli figyelemmel kezeli és alakítja saját mûvévé.

A legkedvesebb momentum egy talán akaratlan párhuzam: a kötet elején szereplõ ravennai útibeszámoló utolsó rajzán egy üres szék látható, mely a leginkább tetszett az alkotónak "Jézus jelenései közül", míg az utolsó oldal budapesti élménybeszámolójának záróképe szintén egy szék: miközben a Gödör Klubban egy Bada Dada-emlékestre készültek az Opál Színház tagjai, egy lufi repült be, és telepedett le ama székre.

Fordította: Halmos Ádám. Nyitott Könyvmûhely, 2010, 147 oldal, 2680 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.