képregény - FRANK MILLER: SIN CITY - CSALÁDI ÉRTÉKEK

  • - kkl -
  • 2010. július 1.

Zene

A noir képregényrajzoló Bűnváros-krónikájának immár ötödik kötetét vehetjük kézbe magyarul, és a szerző nem okoz csalódást ebben a legkarcsúbb, eredetileg is könyvmegjelenésre szánt (azaz elsőre sem folytatásokban közölt) sztoriban sem. A szüzsé ezúttal a lehető legegyszerűbb, szemben a korábbi kötetekéivel, melyeknek történetszövése jóval bonyolultabb, vagy legalábbis összetettebb és több irányba elágazó volt: egy kellőképp véres, (Ba)Sin Cityben megszokott módon alapos bosszú egyetlen lélegzetvétellel elmondott eseménysorát követhetjük figyelemmel. A narrációt a már korábbról ismerős Dwight McCarthy szolgáltatja, aki a szótlan, de "halálos" Mihóval egyetlen este leforgása alatt kideríti, ki és miért ölte meg az "város egyik prostituáltját - és egyáltalán nem enyhítő körülmény, hogy ez végül is szándéktalan volt; a végkimenetel kiszámítható.
A noir képregényrajzoló Bûnváros-krónikájának immár ötödik kötetét vehetjük kézbe magyarul, és a szerzõ nem okoz csalódást ebben a legkarcsúbb, eredetileg is könyvmegjelenésre szánt (azaz elsõre sem folytatásokban közölt) sztoriban sem.

A szüzsé ezúttal a lehetõ legegyszerûbb, szemben a korábbi kötetekéivel, melyeknek történetszövése jóval bonyolultabb, vagy legalábbis összetettebb és több irányba elágazó volt: egy kellõképp véres, (Ba)Sin Cityben megszokott módon alapos bosszú egyetlen lélegzetvétellel elmondott eseménysorát követhetjük figyelemmel. A narrációt a már korábbról ismerõs Dwight McCarthy szolgáltatja, aki a szótlan, de "halálos" Mihóval egyetlen este leforgása alatt kideríti, ki és miért ölte meg az "város egyik prostituáltját - és egyáltalán nem enyhítõ körülmény, hogy ez végül is szándéktalan volt; a végkimenetel kiszámítható. S való igaz: "a világ szép, nagy, tágas hely, sokféle család él benne"; a város egyik alvilági klánjának bosszúállását az örömlányok csapatának megtorlása követi, némiképp másmilyen családi értékeknek megfelelve.

A sztori minimalizmusát és az akciójelenetek feltûnõen csökkent mennyiségét is kiválóan ellenpontozza a Millerre oly jellemzõ szarkasztikus humor (úgy a szövegben, mint a képi síkon), a narrátori belsõ beszéd szuggesztív megjelenítése, illetve a rajzstílus állhatatos továbbfejlesztése: a látszólag flegmán feldobott paneleken, gyakran pedig már panelbeosztás nélküli, kifutóra húzott rajzokon megjelenõ, kizárólag a fekete és a fehér kontrasztjára hagyatkozó képvilág, a szürkeárnyalatokat teljesen elvetõ ábrázolásmód tökéletesen jellemzi azt a szélsõségesen polarizált világot, melyet a szerzõ következetesen épít tovább mind verbálisan, mind pedig vizuálisan - nagyon bízom abban, hogy az ezúttal is igényes munkát végzõ kiadó bevállalja a további kötetek kiadását is.

Fordította: Benes Attila; beíró: Uray Márton. Fumax, 2010, 128 oldal, 2690 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.