képregény - FRANK MILLER: SIN CITY - CSALÁDI ÉRTÉKEK

  • - kkl -
  • 2010. július 1.

Zene

A noir képregényrajzoló Bűnváros-krónikájának immár ötödik kötetét vehetjük kézbe magyarul, és a szerző nem okoz csalódást ebben a legkarcsúbb, eredetileg is könyvmegjelenésre szánt (azaz elsőre sem folytatásokban közölt) sztoriban sem. A szüzsé ezúttal a lehető legegyszerűbb, szemben a korábbi kötetekéivel, melyeknek történetszövése jóval bonyolultabb, vagy legalábbis összetettebb és több irányba elágazó volt: egy kellőképp véres, (Ba)Sin Cityben megszokott módon alapos bosszú egyetlen lélegzetvétellel elmondott eseménysorát követhetjük figyelemmel. A narrációt a már korábbról ismerős Dwight McCarthy szolgáltatja, aki a szótlan, de "halálos" Mihóval egyetlen este leforgása alatt kideríti, ki és miért ölte meg az "város egyik prostituáltját - és egyáltalán nem enyhítő körülmény, hogy ez végül is szándéktalan volt; a végkimenetel kiszámítható.
A noir képregényrajzoló Bûnváros-krónikájának immár ötödik kötetét vehetjük kézbe magyarul, és a szerzõ nem okoz csalódást ebben a legkarcsúbb, eredetileg is könyvmegjelenésre szánt (azaz elsõre sem folytatásokban közölt) sztoriban sem.

A szüzsé ezúttal a lehetõ legegyszerûbb, szemben a korábbi kötetekéivel, melyeknek történetszövése jóval bonyolultabb, vagy legalábbis összetettebb és több irányba elágazó volt: egy kellõképp véres, (Ba)Sin Cityben megszokott módon alapos bosszú egyetlen lélegzetvétellel elmondott eseménysorát követhetjük figyelemmel. A narrációt a már korábbról ismerõs Dwight McCarthy szolgáltatja, aki a szótlan, de "halálos" Mihóval egyetlen este leforgása alatt kideríti, ki és miért ölte meg az "város egyik prostituáltját - és egyáltalán nem enyhítõ körülmény, hogy ez végül is szándéktalan volt; a végkimenetel kiszámítható. S való igaz: "a világ szép, nagy, tágas hely, sokféle család él benne"; a város egyik alvilági klánjának bosszúállását az örömlányok csapatának megtorlása követi, némiképp másmilyen családi értékeknek megfelelve.

A sztori minimalizmusát és az akciójelenetek feltûnõen csökkent mennyiségét is kiválóan ellenpontozza a Millerre oly jellemzõ szarkasztikus humor (úgy a szövegben, mint a képi síkon), a narrátori belsõ beszéd szuggesztív megjelenítése, illetve a rajzstílus állhatatos továbbfejlesztése: a látszólag flegmán feldobott paneleken, gyakran pedig már panelbeosztás nélküli, kifutóra húzott rajzokon megjelenõ, kizárólag a fekete és a fehér kontrasztjára hagyatkozó képvilág, a szürkeárnyalatokat teljesen elvetõ ábrázolásmód tökéletesen jellemzi azt a szélsõségesen polarizált világot, melyet a szerzõ következetesen épít tovább mind verbálisan, mind pedig vizuálisan - nagyon bízom abban, hogy az ezúttal is igényes munkát végzõ kiadó bevállalja a további kötetek kiadását is.

Fordította: Benes Attila; beíró: Uray Márton. Fumax, 2010, 128 oldal, 2690 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.