képregény - ZEP: TITEUF. A ZÉLET CÉLJA

  • - urfi -
  • 2009. június 18.

Zene

"A franciák jobban csípték, mint Harry Pottert" - olvassuk a borítón, és valóban, az eredetileg Philippe Chapuis névre hallgató genfi rajzoló sorozatának utóbbi darabjai kétmillió példányban jelentek meg. A bande dessinée nagy felfutásán belül is kirívó Titeuf-mániát sokfelől lehet értelmezni, de az első magyarul megjelent könyv alapján nem teljesen érthető, miért ez a lélegzetelállító siker.
"A franciák jobban csípték, mint Harry Pottert" - olvassuk a borítón, és valóban, az eredetileg Philippe Chapuis névre hallgató genfi rajzoló sorozatának utóbbi darabjai kétmillió példányban jelentek meg. A bande dessinée nagy felfutásán belül is kirívó Titeuf-mániát sokfelõl lehet értelmezni, de az elsõ magyarul megjelent könyv alapján nem teljesen érthetõ, miért ez a lélegzetelállító siker. Nem mintha nem lenne borzasztó szimpatikus világa, de nincs benne semmi eget rengetõen különleges. A címszereplõ kisiskolás srácban könnyen magára ismerhet bárki, szépen végig van zongorázva az összes olyan közhely, ami eszünkbe jut: az elsõ cigi, amitõl csak büdös leszel, a fater könyvbe dugott Playboya, vagy a döbbenet, hogy a haver szerint csókolózás közben a magasabb résztvevõ nyála lefolyik az alacsonyabb szájába. Abszolút naprakész: a kabuli robbantások hírei ugyanúgy fel vannak dolgozva, mint a mangafesztiválok vagy a divatos, de gyanús biokaják. A nagy alakú, keménytáblás könyvben egy lapra jut egy történet, persze a jól egyénített szereplõk vissza-visszatérnek. Kedvencem, Taccser kétszer tûnik fel, egyszer a tányérját, majd a gonosz védõnõt hányja telibe. Merthogy finomkodásról szó sincs: a segget nem hívják popónak, a fater gyárát elköltöztetik Ukrajnába, munkanélküli lesz - és így tovább, egy ismerõs, normális világ. Valószínûleg épp innen nyeri erõs pedagógiai potenciálját (lásd írásunkat a kapcsolódó kiállításról: Szexuális felvilágosítás a múzeumban, 2008. február 21.). Hogy az okos kis tanulságok nem válnak nyomasztóvá, az a megbízhatóan szellemes rajzoknak és a magyar fordításban szinte minden esetben ügyesen újraalkotott (nyelvi) humornak köszönhetõ. Utóbbi indokolja a nyelvileg "korrekt" francia cím (Le Sens de la Vie) "elrontását", ez jobban is mutat a borítón. Amire a jövõben a szerzõ (mûvész)nevét is kiírhatnák. Mert remélhetõleg lesz folytatás.

Fordította Dunajcsik Mátyás. Athenaeum, 2009, 50 oldal, 2490 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.