mi a kotta?

Kevéssé puhult alak

  • mi a kotta
  • 2020. március 6.

Zene

„Rossininak, valamint a világnak minden követői túlságokba estek. Bellini ellenkező úton indult. Ő egyszerüsíté a hangászi frázisokat, minden cifraságokat elvett tőle, s némüképpen az írott gondolat betű szerinti fordításává tevé azt, mely neki témául szolgált, s arra törekedvén, hogy egyszerű s hatásteli éneket szerezzen, azon hibát követé el, mely szerint orchestrumának alárendelt szerepet adott. Ez utolsó tekintetben az ő újítása tán visszalépés volt. De ily időben, midőn a kíséret mestersége oly nyomóssá lőn a partitúrákban, azon idea, hogy az ének majd csupán tulajdon ereje által folyjon, csupán a motívumok megható szépsége és ereje által menthető. Bellini e részben bizonyosnak érezé a maga dolgát. S valóban, az ő munkái gazdagok a gyöngéd, melankolikus és szenvedelmes hangokban.” 1835-ben ily értő szavakkal búcsúztatta a Rajzolatok a társasélet- és divatvilágból nevű reformkori sajtótermék cikkírója az alig 33 esztendős korában elhunyt Vincenzo Bellinit, akiről azt sem mulasztotta el közölni olvasóival, hogy a néhai maestro „fényes magaviselettel s gyöngéd, sőt kevéssé [értsd: kissé] puhult alakkal bírt”. Az ebben a nekrológban is szép és jeles munka gyanánt méltatott Bellini-operához, Az alvajáróhoz most két estén át a Müpában lehet ritka szerencsénk: Riccardo Frizza vezényletével, Némedi Csaba rendezésében és Zuzana Markovával a gyöngéd, melankolikus és szenvedelmes hangokban oly gazdag címszerepben (Nemzeti Hangversenyterem, február 9. és 11., hét óra).

Szombaton és hétfőn este viszont Bellini ugyancsak fájdalmasan rövid életű kortársa, a kevésbé fényes magaviseletű, ám határozottan puhultabb alakú Franz Schubert uralja majd az esténket. A Zeneakadémiára ugyanis 2018 után visszatér az az izgalmas és eredeti produkció, amely a Téli utazás dalciklusát tárja elénk – női szemszögből (Solti terem, február 8. és 10., hét óra). A Novák Eszter által rendezett „előadás” két főszereplője a csodás Baráth Emőke meg az őt hárfán kísérő Razvaljajeva Anasztázia lesz.

Schubert-mű, az A halál és a lányka melléknevű d-moll vonósnégyes zárja majd a Keller András-i Hungarian Quartet koncertjét is, amelynek vendége ezúttal Klenyán Csaba lesz (Zeneakadémia, február 12., fél nyolc), ám e tény gyors jelzését követően soroljuk fel végezetül hamarost az elkövetkező napokban fellépő kiváló hazai zongoristákat! Időrendben haladva az első említés Fülei Balázst illeti, aki a méltán közkedvelt a-moll zongoraversenyt játssza majd Vásáry Tamás és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának közös Schumann-ciklusán (Zeneakadémia, február 10., fél nyolc). Jövő szerdán azután Bogányi Gergely zongoraestje következik, méghozzá Debussy–Liszt–Schumann-programot ígérve (Nemzeti Hangversenyterem, február 12., fél nyolc). Másnap pedig Fejérvári Zoltán ad szólókoncertet: csupa Bachot, mi több, kizárólag francia szviteket megszólaltatva – legalábbis az előre kiadott műsor folyamán (Zeneakadémia, február 13., fél nyolc).

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.