mi a kotta?

Kevéssé puhult alak

  • mi a kotta
  • 2020. március 6.

Zene

„Rossininak, valamint a világnak minden követői túlságokba estek. Bellini ellenkező úton indult. Ő egyszerüsíté a hangászi frázisokat, minden cifraságokat elvett tőle, s némüképpen az írott gondolat betű szerinti fordításává tevé azt, mely neki témául szolgált, s arra törekedvén, hogy egyszerű s hatásteli éneket szerezzen, azon hibát követé el, mely szerint orchestrumának alárendelt szerepet adott. Ez utolsó tekintetben az ő újítása tán visszalépés volt. De ily időben, midőn a kíséret mestersége oly nyomóssá lőn a partitúrákban, azon idea, hogy az ének majd csupán tulajdon ereje által folyjon, csupán a motívumok megható szépsége és ereje által menthető. Bellini e részben bizonyosnak érezé a maga dolgát. S valóban, az ő munkái gazdagok a gyöngéd, melankolikus és szenvedelmes hangokban.” 1835-ben ily értő szavakkal búcsúztatta a Rajzolatok a társasélet- és divatvilágból nevű reformkori sajtótermék cikkírója az alig 33 esztendős korában elhunyt Vincenzo Bellinit, akiről azt sem mulasztotta el közölni olvasóival, hogy a néhai maestro „fényes magaviselettel s gyöngéd, sőt kevéssé [értsd: kissé] puhult alakkal bírt”. Az ebben a nekrológban is szép és jeles munka gyanánt méltatott Bellini-operához, Az alvajáróhoz most két estén át a Müpában lehet ritka szerencsénk: Riccardo Frizza vezényletével, Némedi Csaba rendezésében és Zuzana Markovával a gyöngéd, melankolikus és szenvedelmes hangokban oly gazdag címszerepben (Nemzeti Hangversenyterem, február 9. és 11., hét óra).

Szombaton és hétfőn este viszont Bellini ugyancsak fájdalmasan rövid életű kortársa, a kevésbé fényes magaviseletű, ám határozottan puhultabb alakú Franz Schubert uralja majd az esténket. A Zeneakadémiára ugyanis 2018 után visszatér az az izgalmas és eredeti produkció, amely a Téli utazás dalciklusát tárja elénk – női szemszögből (Solti terem, február 8. és 10., hét óra). A Novák Eszter által rendezett „előadás” két főszereplője a csodás Baráth Emőke meg az őt hárfán kísérő Razvaljajeva Anasztázia lesz.

Schubert-mű, az A halál és a lányka melléknevű d-moll vonósnégyes zárja majd a Keller András-i Hungarian Quartet koncertjét is, amelynek vendége ezúttal Klenyán Csaba lesz (Zeneakadémia, február 12., fél nyolc), ám e tény gyors jelzését követően soroljuk fel végezetül hamarost az elkövetkező napokban fellépő kiváló hazai zongoristákat! Időrendben haladva az első említés Fülei Balázst illeti, aki a méltán közkedvelt a-moll zongoraversenyt játssza majd Vásáry Tamás és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának közös Schumann-ciklusán (Zeneakadémia, február 10., fél nyolc). Jövő szerdán azután Bogányi Gergely zongoraestje következik, méghozzá Debussy–Liszt–Schumann-programot ígérve (Nemzeti Hangversenyterem, február 12., fél nyolc). Másnap pedig Fejérvári Zoltán ad szólókoncertet: csupa Bachot, mi több, kizárólag francia szviteket megszólaltatva – legalábbis az előre kiadott műsor folyamán (Zeneakadémia, február 13., fél nyolc).

 

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

„A hosszútávfutó magányával”

Legújabb, szeptember végén esedékes bemutatója, az Etűdök elképzelt érzésekre című előadás kapcsán beszélgettünk a próbafolyamatok nehézségeiről, a kívülállásról, a megállni tudás fontosságáról és egy „hüllőről”, aki szeret mozdulatlanul feltöltődni a napon.

Szerbia kontra Szerbia

  • Végel László

Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő.