mi a kotta?

Kevéssé puhult alak

  • mi a kotta
  • 2020. március 6.

Zene

„Rossininak, valamint a világnak minden követői túlságokba estek. Bellini ellenkező úton indult. Ő egyszerüsíté a hangászi frázisokat, minden cifraságokat elvett tőle, s némüképpen az írott gondolat betű szerinti fordításává tevé azt, mely neki témául szolgált, s arra törekedvén, hogy egyszerű s hatásteli éneket szerezzen, azon hibát követé el, mely szerint orchestrumának alárendelt szerepet adott. Ez utolsó tekintetben az ő újítása tán visszalépés volt. De ily időben, midőn a kíséret mestersége oly nyomóssá lőn a partitúrákban, azon idea, hogy az ének majd csupán tulajdon ereje által folyjon, csupán a motívumok megható szépsége és ereje által menthető. Bellini e részben bizonyosnak érezé a maga dolgát. S valóban, az ő munkái gazdagok a gyöngéd, melankolikus és szenvedelmes hangokban.” 1835-ben ily értő szavakkal búcsúztatta a Rajzolatok a társasélet- és divatvilágból nevű reformkori sajtótermék cikkírója az alig 33 esztendős korában elhunyt Vincenzo Bellinit, akiről azt sem mulasztotta el közölni olvasóival, hogy a néhai maestro „fényes magaviselettel s gyöngéd, sőt kevéssé [értsd: kissé] puhult alakkal bírt”. Az ebben a nekrológban is szép és jeles munka gyanánt méltatott Bellini-operához, Az alvajáróhoz most két estén át a Müpában lehet ritka szerencsénk: Riccardo Frizza vezényletével, Némedi Csaba rendezésében és Zuzana Markovával a gyöngéd, melankolikus és szenvedelmes hangokban oly gazdag címszerepben (Nemzeti Hangversenyterem, február 9. és 11., hét óra).

Szombaton és hétfőn este viszont Bellini ugyancsak fájdalmasan rövid életű kortársa, a kevésbé fényes magaviseletű, ám határozottan puhultabb alakú Franz Schubert uralja majd az esténket. A Zeneakadémiára ugyanis 2018 után visszatér az az izgalmas és eredeti produkció, amely a Téli utazás dalciklusát tárja elénk – női szemszögből (Solti terem, február 8. és 10., hét óra). A Novák Eszter által rendezett „előadás” két főszereplője a csodás Baráth Emőke meg az őt hárfán kísérő Razvaljajeva Anasztázia lesz.

Schubert-mű, az A halál és a lányka melléknevű d-moll vonósnégyes zárja majd a Keller András-i Hungarian Quartet koncertjét is, amelynek vendége ezúttal Klenyán Csaba lesz (Zeneakadémia, február 12., fél nyolc), ám e tény gyors jelzését követően soroljuk fel végezetül hamarost az elkövetkező napokban fellépő kiváló hazai zongoristákat! Időrendben haladva az első említés Fülei Balázst illeti, aki a méltán közkedvelt a-moll zongoraversenyt játssza majd Vásáry Tamás és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának közös Schumann-ciklusán (Zeneakadémia, február 10., fél nyolc). Jövő szerdán azután Bogányi Gergely zongoraestje következik, méghozzá Debussy–Liszt–Schumann-programot ígérve (Nemzeti Hangversenyterem, február 12., fél nyolc). Másnap pedig Fejérvári Zoltán ad szólókoncertet: csupa Bachot, mi több, kizárólag francia szviteket megszólaltatva – legalábbis az előre kiadott műsor folyamán (Zeneakadémia, február 13., fél nyolc).

 

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”