mi a kotta?

Kevéssé puhult alak

  • mi a kotta
  • 2020. március 6.

Zene

„Rossininak, valamint a világnak minden követői túlságokba estek. Bellini ellenkező úton indult. Ő egyszerüsíté a hangászi frázisokat, minden cifraságokat elvett tőle, s némüképpen az írott gondolat betű szerinti fordításává tevé azt, mely neki témául szolgált, s arra törekedvén, hogy egyszerű s hatásteli éneket szerezzen, azon hibát követé el, mely szerint orchestrumának alárendelt szerepet adott. Ez utolsó tekintetben az ő újítása tán visszalépés volt. De ily időben, midőn a kíséret mestersége oly nyomóssá lőn a partitúrákban, azon idea, hogy az ének majd csupán tulajdon ereje által folyjon, csupán a motívumok megható szépsége és ereje által menthető. Bellini e részben bizonyosnak érezé a maga dolgát. S valóban, az ő munkái gazdagok a gyöngéd, melankolikus és szenvedelmes hangokban.” 1835-ben ily értő szavakkal búcsúztatta a Rajzolatok a társasélet- és divatvilágból nevű reformkori sajtótermék cikkírója az alig 33 esztendős korában elhunyt Vincenzo Bellinit, akiről azt sem mulasztotta el közölni olvasóival, hogy a néhai maestro „fényes magaviselettel s gyöngéd, sőt kevéssé [értsd: kissé] puhult alakkal bírt”. Az ebben a nekrológban is szép és jeles munka gyanánt méltatott Bellini-operához, Az alvajáróhoz most két estén át a Müpában lehet ritka szerencsénk: Riccardo Frizza vezényletével, Némedi Csaba rendezésében és Zuzana Markovával a gyöngéd, melankolikus és szenvedelmes hangokban oly gazdag címszerepben (Nemzeti Hangversenyterem, február 9. és 11., hét óra).

Szombaton és hétfőn este viszont Bellini ugyancsak fájdalmasan rövid életű kortársa, a kevésbé fényes magaviseletű, ám határozottan puhultabb alakú Franz Schubert uralja majd az esténket. A Zeneakadémiára ugyanis 2018 után visszatér az az izgalmas és eredeti produkció, amely a Téli utazás dalciklusát tárja elénk – női szemszögből (Solti terem, február 8. és 10., hét óra). A Novák Eszter által rendezett „előadás” két főszereplője a csodás Baráth Emőke meg az őt hárfán kísérő Razvaljajeva Anasztázia lesz.

Schubert-mű, az A halál és a lányka melléknevű d-moll vonósnégyes zárja majd a Keller András-i Hungarian Quartet koncertjét is, amelynek vendége ezúttal Klenyán Csaba lesz (Zeneakadémia, február 12., fél nyolc), ám e tény gyors jelzését követően soroljuk fel végezetül hamarost az elkövetkező napokban fellépő kiváló hazai zongoristákat! Időrendben haladva az első említés Fülei Balázst illeti, aki a méltán közkedvelt a-moll zongoraversenyt játssza majd Vásáry Tamás és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának közös Schumann-ciklusán (Zeneakadémia, február 10., fél nyolc). Jövő szerdán azután Bogányi Gergely zongoraestje következik, méghozzá Debussy–Liszt–Schumann-programot ígérve (Nemzeti Hangversenyterem, február 12., fél nyolc). Másnap pedig Fejérvári Zoltán ad szólókoncertet: csupa Bachot, mi több, kizárólag francia szviteket megszólaltatva – legalábbis az előre kiadott műsor folyamán (Zeneakadémia, február 13., fél nyolc).

 

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."