mi a kotta?

Kevéssé puhult alak

  • mi a kotta
  • 2020. március 6.

Zene

„Rossininak, valamint a világnak minden követői túlságokba estek. Bellini ellenkező úton indult. Ő egyszerüsíté a hangászi frázisokat, minden cifraságokat elvett tőle, s némüképpen az írott gondolat betű szerinti fordításává tevé azt, mely neki témául szolgált, s arra törekedvén, hogy egyszerű s hatásteli éneket szerezzen, azon hibát követé el, mely szerint orchestrumának alárendelt szerepet adott. Ez utolsó tekintetben az ő újítása tán visszalépés volt. De ily időben, midőn a kíséret mestersége oly nyomóssá lőn a partitúrákban, azon idea, hogy az ének majd csupán tulajdon ereje által folyjon, csupán a motívumok megható szépsége és ereje által menthető. Bellini e részben bizonyosnak érezé a maga dolgát. S valóban, az ő munkái gazdagok a gyöngéd, melankolikus és szenvedelmes hangokban.” 1835-ben ily értő szavakkal búcsúztatta a Rajzolatok a társasélet- és divatvilágból nevű reformkori sajtótermék cikkírója az alig 33 esztendős korában elhunyt Vincenzo Bellinit, akiről azt sem mulasztotta el közölni olvasóival, hogy a néhai maestro „fényes magaviselettel s gyöngéd, sőt kevéssé [értsd: kissé] puhult alakkal bírt”. Az ebben a nekrológban is szép és jeles munka gyanánt méltatott Bellini-operához, Az alvajáróhoz most két estén át a Müpában lehet ritka szerencsénk: Riccardo Frizza vezényletével, Némedi Csaba rendezésében és Zuzana Markovával a gyöngéd, melankolikus és szenvedelmes hangokban oly gazdag címszerepben (Nemzeti Hangversenyterem, február 9. és 11., hét óra).

Szombaton és hétfőn este viszont Bellini ugyancsak fájdalmasan rövid életű kortársa, a kevésbé fényes magaviseletű, ám határozottan puhultabb alakú Franz Schubert uralja majd az esténket. A Zeneakadémiára ugyanis 2018 után visszatér az az izgalmas és eredeti produkció, amely a Téli utazás dalciklusát tárja elénk – női szemszögből (Solti terem, február 8. és 10., hét óra). A Novák Eszter által rendezett „előadás” két főszereplője a csodás Baráth Emőke meg az őt hárfán kísérő Razvaljajeva Anasztázia lesz.

Schubert-mű, az A halál és a lányka melléknevű d-moll vonósnégyes zárja majd a Keller András-i Hungarian Quartet koncertjét is, amelynek vendége ezúttal Klenyán Csaba lesz (Zeneakadémia, február 12., fél nyolc), ám e tény gyors jelzését követően soroljuk fel végezetül hamarost az elkövetkező napokban fellépő kiváló hazai zongoristákat! Időrendben haladva az első említés Fülei Balázst illeti, aki a méltán közkedvelt a-moll zongoraversenyt játssza majd Vásáry Tamás és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának közös Schumann-ciklusán (Zeneakadémia, február 10., fél nyolc). Jövő szerdán azután Bogányi Gergely zongoraestje következik, méghozzá Debussy–Liszt–Schumann-programot ígérve (Nemzeti Hangversenyterem, február 12., fél nyolc). Másnap pedig Fejérvári Zoltán ad szólókoncertet: csupa Bachot, mi több, kizárólag francia szviteket megszólaltatva – legalábbis az előre kiadott műsor folyamán (Zeneakadémia, február 13., fél nyolc).

 

Figyelmébe ajánljuk

Helyreigazítás

  • narancs.hu

Helyreigazítás az Egy elképesztő történet: gondnokság alá akarta vetetni egykori barátját, majd bíróságra ment, de a pert is elbukta című cikk miatt.

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.