Lemez

Érdi Tamás: Beethoven

  • - csk -
  • 2020. március 6.

Zene

Soha nem veszíti el aktualitását, Beethoven zenéje mindig hozzánk szól, személyes és közvetlen hangon, megragadóan és lélekbe markolóan. „Ősmodern” szerző, mint Monteverdi vagy Liszt: zenéje a maga idejében olyan eredeti és újszerű volt, hogy ez az originalitás máig nem engedi műveit „régi zeneként” hallgatnunk. Születésének 250. évfordulója persze tovább fokozza az iránta megnyilvánuló érdeklődést. Most mindenki Beethovent játszik, koncertteremben és hanglemezstúdióban egyaránt.

Érdi Tamás új CD-jén három felkorbácsolt érzelemvilágú moll darab kapott helyet, az op. 2, No. 1-es f-moll, az op. 27, No. 2-es cisz-moll (Holdfény) és az op. 31, No. 2-es d-moll (Vihar) zongoraszonáta, jelezvén, hogy Beethoven egyik legfontosabb, meghatározó tulajdonsága a drámaiság, a műveiben megjelenő küzdelem mozzanata. Ezek a művek a lélek belső vívódásait jelenítik meg, azokat a viharokat, amelyek az ember érzelmeiben és indulataiban dúlnak.

A zongoraművész dinamikusan játssza a három kompozíciót, áttetsző hangzással, világosan körvonalazott ritmikával, pontos karakterekkel, jól eltalált arányokkal. Van azonban előadásmódjában egy olyan, mindenre kiterjedő fegyelem és tárgyilagosság, amely mintha az egész – egyébként nagyon is érvényes és szép lehetőségeket rejtő – koncepciót kérdőjelezné meg. Sokszor várnánk nagyobb hangsúlyokat, erőteljesebb kifejezésmódot, sodróbb lendületet, vadabb indulatokat, végtére is Beethovent hallgatunk, ráadásul a szerző drámai-tragikus, moll műveit. Ha ilyen konszolidált az interpretáció, akkor tulajdonképpen miről szól?

Hungaroton, 2019

 

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.