kiállítás - ANDY WARHOL 3D

  • - legát -
  • 2010. szeptember 2.

Zene

Egyszer már láthattunk kamu Andy Warhol 3D-t: az Akácfa utcai, egykori Gorkij moziban (jelenleg a Jehova tanúinak temploma) a kilencvenes évek közepén nem a szokásos vurstlidarabokat, a Tenger titkait, a Csattogó gördeszkákat vagy a Száguldó hullámvasutat vetítették, hanem az Andy Warhol's Frankenstein című térhatású rémfilmet. A lejárt szavatosságú - és teljes joggal hatalmasat bukó - 1973-as produkcióhoz Warhol csak a nevét adta a haverok kérésére (a rendező Paul Morrissey, a főszereplő Joe Dallesandro és Udo Kier volt). Mindezt azért érdemes felidézni, mert a Szépművészeti Múzeum pár napos kiállításán újabb kamu részesei lehettek a látogatók.
Egyszer már láthattunk kamu Andy Warhol 3D-t: az Akácfa utcai, egykori Gorkij moziban (jelenleg a Jehova tanúinak temploma) a kilencvenes évek közepén nem a szokásos vurstlidarabokat, a Tenger titkait, a Csattogó gördeszkákat vagy a Száguldó hullámvasutat vetítették, hanem az Andy Warhol's Frankenstein címû térhatású rémfilmet. A lejárt szavatosságú - és teljes joggal hatalmasat bukó - 1973-as produkcióhoz Warhol csak a nevét adta a haverok kérésére (a rendezõ Paul Morrissey, a fõszereplõ Joe Dallesandro és Udo Kier volt).

Mindezt azért érdemes felidézni, mert a Szépmûvészeti Múzeum pár napos kiállításán újabb kamu részesei lehettek a látogatók. Noha a múzeum oszlopaira feszített molinó láttán világos volt, hogy a Samsung szerepe sokkal több puszta szponzorációnál, a kiállítás címe, a nagyméretû Warhol-arckép mind-mind arra utalt, hogy a mûvész 3D-s kísérleteit tekinthetjük meg: filmet, rajzot, bármit. Hiszen ahogy Paul Morrissey vagy bárki más, miért ne készíthetett volna akár Warhol is filmet a korabeli térhatású technikával? Vagy képeket - amik aztán speciális (akkor még piros/zöld) szemüveggel élvezhetõk.

Lehet, hogy készültek ilyen darabok, ám a Szépmûvészeti Múzeumban ezeket nem lehetett látni. A látogatók egy termékbemutatón vehettek részt, ahol a mûszaki cég újdonságát csodálhatták meg. Az "ultravékony" háromdimenziós televíziót, amirõl elképzelhetõ, hogy már az idén, bár inkább jövõre, a karácsonyi vásár - és az áruvásárlási hitelek - sztárja lesz.

És hogy került ide Warhol? Hát úgy, hogy közismert mûveit a tévére hangolták, és a bejáratnál kapott speciális szemüveggel nézhettük meg. Kétségtelenül jól néztek ki így is, de ezzel az erõvel lehetett volna Leonardo, Monet vagy Egry József is a készülékekben. Bárminek a másolata, ahogy azt a vásári látványosságoknál megszokhattuk.

Szépmûvészeti Múzeum, augusztus 27.-szeptember 1.

*

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.