kiállítás - PAPÍRALAP

  • - dck -
  • 2009. június 4.

Zene

Bár a grafika már réges-rég túllépett a kabinetműfaj határain, még mindig tartja magát az a nézet, hogy a rajzművészet legfeljebb a festészet szolgálóleánya lehet - lemérhető ez abban is, hogy még mindig nagyon kevesen vásárolnak/gyűjtenek sokszorosított vagy egyedi grafikákat. A szombathelyi volt csokoládégyár impozáns és mégis barátságos emeleti termeiben bemutatott, az utóbbi húsz év munkáiból válogatott kiállítás pontosan ezt a kissé lesajnáló elképzelést kívánja megváltoztatni.
Bár a grafika már réges-rég túllépett a kabinetmûfaj határain, még mindig tartja magát az a nézet, hogy a rajzmûvészet legfeljebb a festészet szolgálóleánya lehet - lemérhetõ ez abban is, hogy még mindig nagyon kevesen vásárolnak/gyûjtenek sokszorosított vagy egyedi grafikákat. A szombathelyi volt csokoládégyár impozáns és mégis barátságos emeleti termeiben bemutatott, az utóbbi húsz év munkáiból válogatott kiállítás pontosan ezt a kissé lesajnáló elképzelést kívánja megváltoztatni. A tárlat a spontán rajzoktól a naplószerû vagy a story-board mûfaját felhasználó történetekig, az imitált gyerekfirkáktól a konceptuális nyomatokig, a mûvészkönyvtõl a fotórajzig, az átfestett metszetektõl a fénymásolt duplikátum használatáig, a kollázstól a térbe kilépõ, óriási installációkig terjed. A válogatás néha túl is lép a mûfaji definíció szerint szükséges hordozóanyagon vagy alapon, s a papírt is kiiktatja a szükséges kellékek közül (láthatunk light-boxokat, talányos "tüntetõtáblákat", vagy falra írt, naponta változó szövegrészleteket két kitömött és enigmatikus állat, a bagoly és a veréb "beszélgetésébõl"), mégis egységes, ugyanakkor nagyon változatos képet ad a kortárs grafikai törekvésekrõl. S bár a kurátor tematikai csoportjaival (a pillanat megragadásának kérdése, narratív mûvek, "rossz rajzok", struktúrák, koncept mûvek) nem kell feltétlenül egyetérteni, a harminchat kiállító mûvész munkájából összeálló világ egyértelmûen bizonyítja, hogy a mai grafika súlya és szerepe jóval nagyobb, mint azt általában feltételezzük. A kiállítás szép, jól átgondolt és inspiratív. Bár a színkavalkáddal (is) tüntetõ festményekkel ellentétben jóval több figyelmet és odafordulást kíván a nézõtõl, a mûvek érzékenysége és progresszivitása magáért beszél. Szolgálólány? Ugyan már - királynõ!

Irokéz Galéria, Szombathely, Thököly u. 36. Megtekinthetõ június 10-ig

*****

Figyelmébe ajánljuk

Helyreigazítás

  • narancs.hu

Helyreigazítás az Egy elképesztő történet: gondnokság alá akarta vetetni egykori barátját, majd bíróságra ment, de a pert is elbukta című cikk miatt.

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.