kiállítás - SZELLEY LELLÉ: MEGTÖRT A VARÁZS Huszonnyolc falra csipeszelt fehér papír - rajtuk egyetlen motívum: két pohár. Látszólag egyszerû, minimalista alapforma (három vonal, egy ovális), mégis maga az egész világ. Nem a látható, hanem a láthatatlan, amelyet elrejt elõlünk a valóság függönye. A pohár fókuszpont, meditációs objektum, melyen keresztülpillantva a lélek érzékeny jeleit, finom rezdüléseket, lassú elmozdulásokat figyelhetünk meg. Ismétlõdõ vonalvázak, néhol ecsetvonalak, frottázsnyomok. Két semmiben lebegõ, félig üres vagy félig teli pohár, melyek hol eltávolodnak, hol egymás felé fordulnak, összeolvadnak, örvénybe keverednek, finom szikrát, csillámport szórnak a másik felé. Mindig változó, lüktetõ, szinte észrevétlenül elmozduló kapcsolatban állnak: viszonyuk megbonthatatlan, egyedül vannak egymásnak. Az érzékien lebegõ foltok, sûrûsödõ vagy ritkuló kéznyomok egyszerûségében és lecsupaszítottságában elementáris erõ van, kín, kiszolgáltatottság, és vágy, hogy megragadhatóvá váljék, ami szavakkal elmondhatatlan.
S elbeszélhetetlenek azok a történetek is, melyeket a megfigyelõ kiolvashat e törékenyen szép, põrén õszinte rajzokból.
Belepillantani egy másik ember lelkébe felemelõ, de felelõsségteljes dolog. De belemerülve, elveszve ebben a világban nem magunkat látjuk-e, saját félelmeinket, titkolt érzéseinket? Két poharat látunk, de a kapcsolatunkban öntudatlanul eljátszott szerepekre gondolunk, arra a pókhálóra, amely láthatatlan szálakkal fonódik körénk. Ahonnan menekülnénk, de nem tudunk, kilépünk és maradunk, szenvedünk, és néha talán boldogok is vagyunk. Újra meg újra összekoccanunk, míg aztán a varázs megtörik, és elpattan az egyik pohár.
Liget Galéria, július 29-ig
*****
