Ki tudja, hogy egy gazdaságszervezéssel és tõkebefektetéssel foglalkozó zrt. miért épp a Duna ihlette versekbõl és képekbõl összeállított albummal - a szerkesztõ Bíró Katalin - akar kedveskedni ügyfeleinek, de semmi kifogásunk nem lehet e szándék ellen. Szép a Molnár Attila tervezte kötet, a szövegek válogatója, Katona Zsuzsa szintén alapos munkát végzett. Igaz, nem volt nehéz dolga, a kilenc országot érintõ, 2860 km-es folyó sok mûvet ihletett, verset és prózát egyaránt. Lám, csak a magyar irodalomból vett alkotásokból meg lehetett tölteni egy karcsú könyvet! Természetesen itt van Vörösmartytól A buvár Kund, Eötvöstõl a Búcsú, Aranytól a Híd-avatás, Adytól A Duna vallomása s József Attilától, naná, A Dunánál. Vannak kevésbé ismert szövegek is Szép Ernõtõl, Szerb Antaltól. Az pedig külön és hangsúlyosan üdvözlendõ, hogy a válogatásban kortársak is szerepelnek, például Csoóri Sándor, Dobai Péter, Esterházy Péter, Határ Gyõzõ, Kántor Péter, Tóth Krisztina. (Hiányzók például: Bächer, Györe, Parti Nagy - ám tudjuk azt is, mindenki nem lehet itt.) De mindettõl még nem jönnénk lázba, hisz' "csak" egy ajándéknak szánt, sikerült vállalati kiadványt tartanánk kézben.
Itt vannak azonban Frankl Aliona gyönyörû fotói, amik révén az öszszeállítás megemelkedik. Harmincegy fekete-fehér és három színes kép. Legtöbbjükön az az idõtlen nyugalom, ami annyira hiányzik belõlünk és körülöttünk, s ami, lám, megtalálható. A hullámok játékában, a vízre hajló faágban, abban, ahogy a láncszemeken megcsillan a fény. Ezeken a fotókon még Budapest is szép, a város, aminek eltûnõ, múlttá váló, múlttá málló lakóit, helyeit, boltjait és temetõit, presszóit és kávéházait épp Frankl Aliona örökítette-örökíti meg ritka empátiával. Most talán csak a Duna-parti fémcipõk figyelmeztetnek a világra, amiben élünk.
Tiara Zrt., 2010, 84 oldal, ármegjelölés nélkül
*****
