kiállítás - TALÁLT TÁRGYAK

  • - legát -
  • 2011. augusztus 4.

Zene

Amikor a hetvenes-nyolcvanas években a BKV üzemi (heti)lapja "színes" anyagot közölt a talált tárgyak osztályáról, minden olvasó tudta: beköszöntött a nyár. Az uborkaszezon megkerülhetetlen termelési riportja - mert voltaképpen ez is termelési riport volt - még a párttitkár optimizmusánál is kiszámíthatóbb állításokat tartalmazott az utasok feledékenységéről, a járművezető felelősségéről, s a változatosságot legfeljebb az "extrák" jelentették: például műlábat hagytak a buszon, de a tulajdonos nem jelentkezett érte. Azóta sok-sok év telt el, de a talált tárgyak osztálya ma is úgy működik, mint harminc-negyven évvel ezelőtt, hiszen az utasok sem változtak: egyebek mellett botot, ernyőt, szúró- és vágóeszközt felejtenek a járatokon, aztán keresni kezdik, vagy sem.
Amikor a hetvenes-nyolcvanas években a BKV üzemi (heti)lapja "színes" anyagot közölt a talált tárgyak osztályáról, minden olvasó tudta: beköszöntött a nyár. Az uborkaszezon megkerülhetetlen termelési riportja - mert voltaképpen ez is termelési riport volt - még a párttitkár optimizmusánál is kiszámíthatóbb állításokat tartalmazott az utasok feledékenységérõl, a jármûvezetõ felelõsségérõl, s a változatosságot legfeljebb az "extrák" jelentették: például mûlábat hagytak a buszon, de a tulajdonos nem jelentkezett érte.

Azóta sok-sok év telt el, de a talált tárgyak osztálya ma is úgy mûködik, mint harminc-negyven évvel ezelõtt, hiszen az utasok sem változtak: egyebek mellett botot, ernyõt, szúró- és vágóeszközt felejtenek a járatokon, aztán keresni kezdik, vagy sem. A leltár végtelen, legalábbis a Deák téri földalatti-múzeumban megrendezett kiállítás ezt sugallja. Az "antik" környezetet telepakolták egy csomó tárggyal, amit valaha BKV-járaton felejtettek: szentképtõl kezdve babakocsin, amatõr festményen, fehér boton és bõrdzsekin át járókeretig, Faludy-összesig hosszasan sorolhatnánk a számtalan tételt, ami ebben a formában valóban csak a mindenséggel mérhetõ. És mivel odalent a talált tárgyak osztályának munkájáról nem kapunk felvilágosítást, sõt semmiféle konkrét adatot nem tudunk meg a leadott tárgyak meny-nyiségérõl, milyenségérõl, a kiállítás nem több, de nem is kevesebb, mint abszurd installáció, elsõ osztályú bolhapiac.

Földalatti Vasút Múzeum, megtekinthetõ augusztus végéig

Információ: *

Kivitelezés: *****

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.