koncert - Óriás + Isten Háta Mögött

Jó eséllyel pont a nyári klubkoncert-uborkaszezonra találta ki az IHM és az "riás legénysége ezt az itthon formabontónak is titulálható koncepciót, aminek lényege, hogy mivel a két zenekar között vannak személybeli átfedések (az IHM dobosa, Hortobágyi László az "riásban billentyűs hangszereket kezel, míg Egyedi Péter, az "riás énekes-gitárosa basszusgitáron játszik a másik zenekarban), egy rendhagyó koncert keretében a cuccaik egyszerre legyenek fenn a színpadon, három-négy dalos blokkokban váltsák egymást, néhány dalt pedig közösen játsszon el a színpadon lévő hat zenész. Nem volt rossz ötlet ez a műsorkoncepció, hiszen az "riás és az IHM zeneileg ugyan eltér egymástól, hangulatilag és főleg a dalszövegek világában közös vonásokat mutat a két zenekar - a már az "riás megalakulása előtt az IHM-ben játszó Egyedire hatással lehettek Pálinkás Tamás IHM-frontember jórészt absztrakciókra épülő szövegei is.

Jó eséllyel pont a nyári klubkoncert-uborkaszezonra találta ki az IHM és az "riás legénysége ezt az itthon formabontónak is titulálható koncepciót, aminek lényege, hogy mivel a két zenekar között vannak személybeli átfedések (az IHM dobosa, Hortobágyi László az "riásban billentyûs hangszereket kezel, míg Egyedi Péter, az "riás énekes-gitárosa basszusgitáron játszik a másik zenekarban), egy rendhagyó koncert keretében a cuccaik egyszerre legyenek fenn a színpadon, három-négy dalos blokkokban váltsák egymást, néhány dalt pedig közösen játsszon el a színpadon lévõ hat zenész.

Nem volt rossz ötlet ez a mûsorkoncepció, hiszen az "riás és az IHM zeneileg ugyan eltér egymástól, hangulatilag és fõleg a dalszövegek világában közös vonásokat mutat a két zenekar - a már az "riás megalakulása elõtt az IHM-ben játszó Egyedire hatással lehettek Pálinkás Tamás IHM-frontember jórészt absztrakciókra épülõ szövegei is. A rövidebb, slágeresebb, refréncentrikusabb dalokat játszó "riás tûnt ezen az estén ösz-szeszedettebbnek - élõben mindig képesek meglepetést okozni a lemezverzióknál lényegesen karcosabb, energikusabb verziókban játszott dalaikkal, de a koncerten néha hullámzó formát hozó IHM is kimondottan jó passzban zenélt. Utóbbiban Egyedi a zenekar legjobb színpadi fazonjává nõtte ki magát Pálinkás mellett, egyedül az egy éve beszállt Sándor Dániel gitáros-billentyûs nem találja még a helyét.

A koncert lényegét természetesen a nyitásként, illetve zárásként közösen elõvezetett dalok adták, és ezek a változatok átlagon felül sikerültek: a legutolsó IHM-lemezrõl elõvezetett Mindenki áll és a VHK-feldolgozás (Aláírhatatlan történelem) kifogástalanul, ugyanakkor gyakorlatilag a Melvins súlyosságával szólt a két dobnak és a két basszusgitárnak köszönhetõen - csak remélhetjük, hogy ez a duplakoncert nem csak egyszeri ötletként merült fel a két zenekarnál.

A38 hajó, július 27.

*****