Kire ütött? - Faur Anna: Lányok (film)

  • Hungler Tímea
  • 2007. november 8.

Zene

A játszótereken bandákba verődő, szexen keresztül kommunikáló, céltalanul bóklászó, házibulikon "lazuló" kamaszok látványa tálcán kínálja az összehasonlítást Larry Clark tinédzseropusaival - csak ami ott Florida vagy New York, az most az ezredfordulós Budapest a maga bevásárlóközpontjaival, taxisdrosztjaival, külvárosi környezetével. Faur Anna első nagyjátékfilmjében a kilencvenes évek hírhedt taxisgyilkosságát vette alapul, és elkészítette a maga Genyáját.

A játszótereken bandákba verődő, szexen keresztül kommunikáló, céltalanul bóklászó, házibulikon "lazuló" kamaszok látványa tálcán kínálja az összehasonlítást Larry Clark tinédzseropusaival - csak ami ott Florida vagy New York, az most az ezredfordulós Budapest a maga bevásárlóközpontjaival, taxisdrosztjaival, külvárosi környezetével. Faur Anna első nagyjátékfilmjében a kilencvenes évek hírhedt taxisgyilkosságát vette alapul, és elkészítette a maga Genyáját.

Történet- és színészvezetésből, miliőfestésből jól vizsgázott - a két tinilány és a halálra rugdosott taxisofőr sztorija nem csupán egy "vége-csavart" tartogat a nézőnek, de önmagán is túlmutat: rettenetes szülők kallódó gyerekeinek precíz lelete.

A film lazán kapcsolódó epizódokban vázolja fel a két tinédzserkorú barátnő (Fulvia Collongues és Héléne Francois) mindennapjait, melyeket főként a plázázás és a környék taxisaival (Zsótér Sándor, Rába Roland, Mundruczó Kornél) folytatott érdekviszony tölt ki: a lányok pár ezresért és némi városi furikázásért boldogítják a pilótákat. Egyikük, nevesen Ernő (Zsótér) azonban túllépi a szűkös kereteket, érzelmileg is belemegy a játékba: barátkozik a lányokkal, vezetni tanítja őket, láthatóan féltékeny, ha azok a többi sofőrrel üzletelnek.

Mindez rögtön érthetővé válik, amint - a lányokéhoz hasonlóan - a taxisok sorsába is bepillantást nyerünk. Kirakatcsaládok, szeretetlenség, automatizmusok és dermesztő magány: Ernőt egy dominanciára törekvő, házsártos feleség (Fullajtár Andrea), Bélát (Rába) zsivajgó gyereksereg és egy butácska várandós nej (Péterfy Bori) várja haza, Péter (Mundruczó) pedig kétes érzelmekkel próbálja felszínen tartani magát. A bebetonozott életekben a szex az egyetlen dolog, ami szabaddá tesz és örömöt hoz - ha csupán röpke órákra is, de megfeledkezhetnek a befizetetlen számlákról és a gyereknevelésbe menekülő feleségről.

A cserekereskedelem azonban csak látszólag jár mindkét fél számára előnyökkel - a lányokat egyre jobban demoralizálja a helyzetük, időzített bomba mindkettő, frusztrációik és boldogtalanságuk végül a gyilkosságban éri el a robbanáspontot. Szabadszájú, nyers képekben fogalmazó realista mozi a Lányok; két korosztály állapotrajza, kíméletlen kritikája. Ha a sztori néhol le is ül, néhol pedig túlzottan "larryclarkos", pályakezdetnek mindenképpen ígéretes.

A Hungarotop bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.