Kire ütött? - Faur Anna: Lányok (film)

  • Hungler Tímea
  • 2007. november 8.

Zene

A játszótereken bandákba verődő, szexen keresztül kommunikáló, céltalanul bóklászó, házibulikon "lazuló" kamaszok látványa tálcán kínálja az összehasonlítást Larry Clark tinédzseropusaival - csak ami ott Florida vagy New York, az most az ezredfordulós Budapest a maga bevásárlóközpontjaival, taxisdrosztjaival, külvárosi környezetével. Faur Anna első nagyjátékfilmjében a kilencvenes évek hírhedt taxisgyilkosságát vette alapul, és elkészítette a maga Genyáját.

A játszótereken bandákba verődő, szexen keresztül kommunikáló, céltalanul bóklászó, házibulikon "lazuló" kamaszok látványa tálcán kínálja az összehasonlítást Larry Clark tinédzseropusaival - csak ami ott Florida vagy New York, az most az ezredfordulós Budapest a maga bevásárlóközpontjaival, taxisdrosztjaival, külvárosi környezetével. Faur Anna első nagyjátékfilmjében a kilencvenes évek hírhedt taxisgyilkosságát vette alapul, és elkészítette a maga Genyáját.

Történet- és színészvezetésből, miliőfestésből jól vizsgázott - a két tinilány és a halálra rugdosott taxisofőr sztorija nem csupán egy "vége-csavart" tartogat a nézőnek, de önmagán is túlmutat: rettenetes szülők kallódó gyerekeinek precíz lelete.

A film lazán kapcsolódó epizódokban vázolja fel a két tinédzserkorú barátnő (Fulvia Collongues és Héléne Francois) mindennapjait, melyeket főként a plázázás és a környék taxisaival (Zsótér Sándor, Rába Roland, Mundruczó Kornél) folytatott érdekviszony tölt ki: a lányok pár ezresért és némi városi furikázásért boldogítják a pilótákat. Egyikük, nevesen Ernő (Zsótér) azonban túllépi a szűkös kereteket, érzelmileg is belemegy a játékba: barátkozik a lányokkal, vezetni tanítja őket, láthatóan féltékeny, ha azok a többi sofőrrel üzletelnek.

Mindez rögtön érthetővé válik, amint - a lányokéhoz hasonlóan - a taxisok sorsába is bepillantást nyerünk. Kirakatcsaládok, szeretetlenség, automatizmusok és dermesztő magány: Ernőt egy dominanciára törekvő, házsártos feleség (Fullajtár Andrea), Bélát (Rába) zsivajgó gyereksereg és egy butácska várandós nej (Péterfy Bori) várja haza, Péter (Mundruczó) pedig kétes érzelmekkel próbálja felszínen tartani magát. A bebetonozott életekben a szex az egyetlen dolog, ami szabaddá tesz és örömöt hoz - ha csupán röpke órákra is, de megfeledkezhetnek a befizetetlen számlákról és a gyereknevelésbe menekülő feleségről.

A cserekereskedelem azonban csak látszólag jár mindkét fél számára előnyökkel - a lányokat egyre jobban demoralizálja a helyzetük, időzített bomba mindkettő, frusztrációik és boldogtalanságuk végül a gyilkosságban éri el a robbanáspontot. Szabadszájú, nyers képekben fogalmazó realista mozi a Lányok; két korosztály állapotrajza, kíméletlen kritikája. Ha a sztori néhol le is ül, néhol pedig túlzottan "larryclarkos", pályakezdetnek mindenképpen ígéretes.

A Hungarotop bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.