Kire ütött? - Faur Anna: Lányok (film)

  • Hungler Tímea
  • 2007. november 8.

Zene

A játszótereken bandákba verődő, szexen keresztül kommunikáló, céltalanul bóklászó, házibulikon "lazuló" kamaszok látványa tálcán kínálja az összehasonlítást Larry Clark tinédzseropusaival - csak ami ott Florida vagy New York, az most az ezredfordulós Budapest a maga bevásárlóközpontjaival, taxisdrosztjaival, külvárosi környezetével. Faur Anna első nagyjátékfilmjében a kilencvenes évek hírhedt taxisgyilkosságát vette alapul, és elkészítette a maga Genyáját.

A játszótereken bandákba verődő, szexen keresztül kommunikáló, céltalanul bóklászó, házibulikon "lazuló" kamaszok látványa tálcán kínálja az összehasonlítást Larry Clark tinédzseropusaival - csak ami ott Florida vagy New York, az most az ezredfordulós Budapest a maga bevásárlóközpontjaival, taxisdrosztjaival, külvárosi környezetével. Faur Anna első nagyjátékfilmjében a kilencvenes évek hírhedt taxisgyilkosságát vette alapul, és elkészítette a maga Genyáját.

Történet- és színészvezetésből, miliőfestésből jól vizsgázott - a két tinilány és a halálra rugdosott taxisofőr sztorija nem csupán egy "vége-csavart" tartogat a nézőnek, de önmagán is túlmutat: rettenetes szülők kallódó gyerekeinek precíz lelete.

A film lazán kapcsolódó epizódokban vázolja fel a két tinédzserkorú barátnő (Fulvia Collongues és Héléne Francois) mindennapjait, melyeket főként a plázázás és a környék taxisaival (Zsótér Sándor, Rába Roland, Mundruczó Kornél) folytatott érdekviszony tölt ki: a lányok pár ezresért és némi városi furikázásért boldogítják a pilótákat. Egyikük, nevesen Ernő (Zsótér) azonban túllépi a szűkös kereteket, érzelmileg is belemegy a játékba: barátkozik a lányokkal, vezetni tanítja őket, láthatóan féltékeny, ha azok a többi sofőrrel üzletelnek.

Mindez rögtön érthetővé válik, amint - a lányokéhoz hasonlóan - a taxisok sorsába is bepillantást nyerünk. Kirakatcsaládok, szeretetlenség, automatizmusok és dermesztő magány: Ernőt egy dominanciára törekvő, házsártos feleség (Fullajtár Andrea), Bélát (Rába) zsivajgó gyereksereg és egy butácska várandós nej (Péterfy Bori) várja haza, Péter (Mundruczó) pedig kétes érzelmekkel próbálja felszínen tartani magát. A bebetonozott életekben a szex az egyetlen dolog, ami szabaddá tesz és örömöt hoz - ha csupán röpke órákra is, de megfeledkezhetnek a befizetetlen számlákról és a gyereknevelésbe menekülő feleségről.

A cserekereskedelem azonban csak látszólag jár mindkét fél számára előnyökkel - a lányokat egyre jobban demoralizálja a helyzetük, időzített bomba mindkettő, frusztrációik és boldogtalanságuk végül a gyilkosságban éri el a robbanáspontot. Szabadszájú, nyers képekben fogalmazó realista mozi a Lányok; két korosztály állapotrajza, kíméletlen kritikája. Ha a sztori néhol le is ül, néhol pedig túlzottan "larryclarkos", pályakezdetnek mindenképpen ígéretes.

A Hungarotop bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.