mi a kotta?

Kis Medve, Nagy Medve

  • mi a kotta
  • 2013. február 10.

Zene

"Ekkor a lány karját hozzá esedezve emelte:/ ámde sötét serték kezdtek meredezni a karján,/ és keze meggörbült, horgas nagy karmai nőttek,/ lábbá lett; s az a száj, mit még nemrég maga dicsért / nagy Jupiter, torzzá lett, széles medvepofává."

Az ovidiusi Átváltozások számol be ekképpen a görögök felgerjedt főistene által hevesen zaklatott és a főisten neje által medvévé varázsolt Kallisztó nimfa balsorsáról, aki utóbb a csillagképek közé elhelyezve nyert csak örök nyugodalmat. Artemisz e boldogtalan kísérője a címszereplője az operatörténet egyik korai remekének, amely szombaton a Zeneakadémia opera szakos hallgatóinak vizsgaelőadásán jut majd a budapesti közönség elé (Eötvös 10, január 12., hét óra). Francesco Cavalli 1651-es művéről, a La Calisto című operáról van szó, amely a maga idejében éppen csak tizenegy előadást ért meg Velencében, de amely a huszadik század hetvenes évei óta a korai operairodalom egyik legkedveltebb darabjává vált, hála Raymond Leppard kutatómunkájának és népszerűsítői fáradozásainak. A zeneakadémisták most Almási-Tóth András rendezésében és Kocsár Balázs vezénylete alatt adnak majd számot művészi előmenetelükről e barokk gyöngyszem szerepeiben-szólamaiban.

"Nem elég szeretni a szovjethatalmat. Neki is szeretnie kell téged." Az életére visszatekintő Dmitrij Sosztakovics idézte Ilf és Petrov eme találó (s úgy lehet, nem is csupán a szovjethatalomra találó) megfogalmazását, saját tapasztalataira rímeltetve e hátborsóztató szellemességet. A sokat félt zeneszerző az elkövetkező napokban többször is hallat majd magáról a koncertprogramon, hiszen a Budapesti Fesztiválzenekar hangversenyeinek nyitószáma a szovjet kultúrpolitikával kevéssé harmonizáló Jazz-szvit lesz, míg a Győri Filharmonikus Zenekar koncertjét az a slágerszámnak beillő Ünnepi nyitány indítja majd, amelyet a nagy októberi forradalom 37. évfordulójára, 1954-ben komponált, a moszkvai Bolsoj igazgatóságának sürgető megrendelésére. Az előbbi két koncerten (Nemzeti Hangversenyterem, január 11., háromnegyed nyolc, ill. 12., fél négy) egyébiránt szólistaváltozás lesz: az egyik nagy tehetségű, fiatal holland hegedűművésznő helyett egy másik nagy tehetségű, fiatal és holland illetőségű hegedűművésznő érkezik majd, minthogy Janine Jansen helyébe Liza Ferschtman fog beállni, hogy Fischer Iván vezénylete alatt eljátssza a program második számát, azaz Leonard Bernstein Szerenád című, amúgy szintén 1954-es keletkezésű kompozícióját. A Berkes Kálmán pálcája alatt muzsikáló győriek viszont egynemű orosz koncertet kezdenek majd Sosztakoviccsal, Csajkovszkij és Borogyin roppant populáris szerzeményeit sorjáztatva az Ünnepi nyitány nyomában.

A hét a továbbiakban még egy fuvolista és egy zongorista vendégfellépésével kecsegtet, méghozzá a nemzetközi első ligából. Így a nagyszerű James Galway a Concerto Budapest Bach-Mozart- Brahms-programján fújja majd a magáét, s egyúttal a vezénylés feladatát is felvállalja (Nemzeti Hangversenyterem, január 12., fél nyolc). A Zongora elnevezésű sorozat második estjén pedig a fotogén francia zongorista, a pályáján rézsút emelkedő David Fray (képünkön) fogja felfűteni hangszerét a Wohltemperierte Klavier darabjait elővezetve (Nemzeti Hangversenyterem, január 13., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.