mi a kotta?

Kis Medve, Nagy Medve

  • mi a kotta
  • 2013. február 10.

Zene

"Ekkor a lány karját hozzá esedezve emelte:/ ámde sötét serték kezdtek meredezni a karján,/ és keze meggörbült, horgas nagy karmai nőttek,/ lábbá lett; s az a száj, mit még nemrég maga dicsért / nagy Jupiter, torzzá lett, széles medvepofává."

Az ovidiusi Átváltozások számol be ekképpen a görögök felgerjedt főistene által hevesen zaklatott és a főisten neje által medvévé varázsolt Kallisztó nimfa balsorsáról, aki utóbb a csillagképek közé elhelyezve nyert csak örök nyugodalmat. Artemisz e boldogtalan kísérője a címszereplője az operatörténet egyik korai remekének, amely szombaton a Zeneakadémia opera szakos hallgatóinak vizsgaelőadásán jut majd a budapesti közönség elé (Eötvös 10, január 12., hét óra). Francesco Cavalli 1651-es művéről, a La Calisto című operáról van szó, amely a maga idejében éppen csak tizenegy előadást ért meg Velencében, de amely a huszadik század hetvenes évei óta a korai operairodalom egyik legkedveltebb darabjává vált, hála Raymond Leppard kutatómunkájának és népszerűsítői fáradozásainak. A zeneakadémisták most Almási-Tóth András rendezésében és Kocsár Balázs vezénylete alatt adnak majd számot művészi előmenetelükről e barokk gyöngyszem szerepeiben-szólamaiban.

"Nem elég szeretni a szovjethatalmat. Neki is szeretnie kell téged." Az életére visszatekintő Dmitrij Sosztakovics idézte Ilf és Petrov eme találó (s úgy lehet, nem is csupán a szovjethatalomra találó) megfogalmazását, saját tapasztalataira rímeltetve e hátborsóztató szellemességet. A sokat félt zeneszerző az elkövetkező napokban többször is hallat majd magáról a koncertprogramon, hiszen a Budapesti Fesztiválzenekar hangversenyeinek nyitószáma a szovjet kultúrpolitikával kevéssé harmonizáló Jazz-szvit lesz, míg a Győri Filharmonikus Zenekar koncertjét az a slágerszámnak beillő Ünnepi nyitány indítja majd, amelyet a nagy októberi forradalom 37. évfordulójára, 1954-ben komponált, a moszkvai Bolsoj igazgatóságának sürgető megrendelésére. Az előbbi két koncerten (Nemzeti Hangversenyterem, január 11., háromnegyed nyolc, ill. 12., fél négy) egyébiránt szólistaváltozás lesz: az egyik nagy tehetségű, fiatal holland hegedűművésznő helyett egy másik nagy tehetségű, fiatal és holland illetőségű hegedűművésznő érkezik majd, minthogy Janine Jansen helyébe Liza Ferschtman fog beállni, hogy Fischer Iván vezénylete alatt eljátssza a program második számát, azaz Leonard Bernstein Szerenád című, amúgy szintén 1954-es keletkezésű kompozícióját. A Berkes Kálmán pálcája alatt muzsikáló győriek viszont egynemű orosz koncertet kezdenek majd Sosztakoviccsal, Csajkovszkij és Borogyin roppant populáris szerzeményeit sorjáztatva az Ünnepi nyitány nyomában.

A hét a továbbiakban még egy fuvolista és egy zongorista vendégfellépésével kecsegtet, méghozzá a nemzetközi első ligából. Így a nagyszerű James Galway a Concerto Budapest Bach-Mozart- Brahms-programján fújja majd a magáét, s egyúttal a vezénylés feladatát is felvállalja (Nemzeti Hangversenyterem, január 12., fél nyolc). A Zongora elnevezésű sorozat második estjén pedig a fotogén francia zongorista, a pályáján rézsút emelkedő David Fray (képünkön) fogja felfűteni hangszerét a Wohltemperierte Klavier darabjait elővezetve (Nemzeti Hangversenyterem, január 13., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.