Kolodko-fejhallgató fogadja a Müpába látogatókat

  • narancs.hu
  • 2023. március 28.

Zene

Az intézmény idén ünnepli 18. születésnapját. 

18. születésnapja alkalmából az idén nagykorúvá érett ikonikus intézmény különleges alkotással lepi meg közönségét: a Müpába látogatókat márciustól egy Kolodko Mihály-szobor fogadja. A művész a bronzból készült fejhallgatót a Müpa bejáratánál helyezte el, az alkotás a „Füles” fantázianévre hallgat – tájékoztatta a Müpa szerkesztőségünket. 

Mint írják, a Müpa előtti főlépcső korlátjára csempészett szobor nemcsak egy zseniális művész alkotása, de üzenetet is hordoz.

Minden zene- és kultúrarajongót arra biztat, hogy fejhallgatóját és napi gondjait bátran hagyja kint, mert a nagy múltú kulturális intézménybe belépve olyan élő zenei élményt kap, ami semmihez sem fogható.

Kolodko Mihály bronzból készült művéből folyamatosan zene szól, s a tizenöt zenemű között olyan valódi csemegéket találunk, mint Beethoven C-dúr zongoraversenye Vásáry Tamás előadásában vagy Richard Strauss Négy utolsó éneke Rost Andrea tolmácsolásában, de a könnyűzene kedvelőire gondolva Palya Bea és Avishai Cohen is megszólal a szoborból.

A 18. születésnapját ünneplő kulturális központ világviszonylatban is kiemelkedő kínálata, a kulturális innováció terén az eltelt közel két évtizedben elért eredményei nemcsak a kultúrára éhes nézők, de a legelismertebb alkotók és előadóművészek számára is garanciát jelentenek a magas minőségre. Közönségét közösségé formálta, működése inspirációt jelent az alkotók számára. Ennek bizonyítéka a Müpa új ékessége, a mostantól mindenki által megcsodálható Kolodko-fejhallgató.

 
Kolodkó-fejhallgató
Fotó: Müpa
 

Kolodko Mihályt szerethető köztéri szobrai tették országszerte ismertté és népszerűvé. Alkotásai a street art (utcaművészet) hagyományába illeszkednek, így azok helyszínei is mindig jelentést hordoznak. Az első szobrocskák a művész szülővárosa, Ungvár közterületeire kerültek ki, majd miután a szobrász Budapestre költözött, alkotásai a fővárosban is megjelentek, jelenleg már több mint harminc Kolodko-szobrot fedezhetünk fel Budapesten. A szerethetőség és népszerűség azzal is magyarázható, hogy Kolodko több alkotása az 1970-es, 1980-as évek magyar rajz- és bábfilmfiguráit – a Főkukacot A nagy ho-ho-horgászból, Mekk Eleket vagy a kockásfülű nyulat – eleveníti meg.

Kolodko a fejhallgató-installáció előtt is készített zenei témájú alkotásokat. A Liszt Ferencet ábrázoló szobrok a világ négy különböző városában, többek között Budapesten is megtalálhatók, Bartók-szobrait pedig két kárpátaljai városban, Ungváron és Nagyszőlősön lehet megtekinteni. Alkotásai a városnéző túrák közkedvelt állomásai, így vélhetően a tavasz és a jó idő eljövetelével a Müpa előtt is rendszeresen összegyűlnek majd a kultúrarajongók, és egyre több fényképen fog szerepelni a legújabb Kolodko-szobor, zárul a közlemény. 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.