koncert - EGY KISS ERZSI ZENE

  • - kyt -
  • 2011. július 14.

Zene

A beálláskor még nagyon úgy nézett ki, hogy igencsak kisszámú, a kánikulában teljesen elpilledt közönségnek játszik majd a zenekar, de aztán odakint, az óbudai főtéren véget ért a dzsesszkoncert, és a középkorú közönség átsétált, betöltve a kerthelyiséget. Közben volt idő visszarettenni az akciós viszkis málna vagy málnás viszki ijesztőnek látszó ajánlatától, másrészt megtudhattuk, mit takar a hely elég hülyén hangzó elnevezése.
A beálláskor még nagyon úgy nézett ki, hogy igencsak kisszámú, a kánikulában teljesen elpilledt közönségnek játszik majd a zenekar, de aztán odakint, az óbudai fõtéren véget ért a dzsesszkoncert, és a középkorú közönség átsétált, betöltve a kerthelyiséget. Közben volt idõ visszarettenni az akciós viszkis málna vagy málnás viszki ijesztõnek látszó ajánlatától, másrészt megtudhattuk, mit takar a hely elég hülyén hangzó elnevezése. Kolbászos bucit, ami a melegszendvics zöldséges-tejfölös unokatestvére, és kifejezetten kellemes fröccs alá valónak bizonyult.

A zenekar utolsó lemezének, a tavaly õsszel megjelent Ugatónak a hangzását eléggé meghatározta a fúvós vendégzenészek jelenléte, most viszont csak az öttagú alap-zenekar lépett fel, de nem volt semmi hiányérzetünk, így is kiválóan mûködtek a számok, és miközben a lendület szinte rögtön magával húzta a közönséget, jó volt figyelni a kidolgozottságra, a rengeteg apró zenei ötletre, a pontos váltásokra is. Igazából elképzelni sem tudom, milyen lehet az, amikor Kiss Erzsi nincs formában, de ez biztosan nem az az eset volt. Erõvel, élettel töltötte meg stílusvédjegynek tekinthetõ halandzsanyelvét, úgyhogy el lehetett hinni, hogy konkrét tartalmakat rejtenek a szövegek, és akár meg is érthetnénk õket, ha nagyon akarnánk. De olyan nagyon nem akartuk, sokkal szórakoztatóbb volt figyelni a zenészeket, például azt, ahogy a (kitûnõ) gitáros, Bujdosó János alámerül az effektek, torzítások kalandos, a zenét elvont, hol éteri, hol brutálisan kegyetlen szélsõségek felé mozdító világában. Jó volt, ahogy Szandtner Anna ellenpontozott, hogy Vajdovich Árpád sokat bõgõzött, Németh Csaba meg minimáldobolt.

Ahogy az említett lemezen, színes volt a kínálat, megszólalt minden a reggae-tõl a slágeres popon át a balkáni pörgésig, és amikor az énekesnõ bejelentette, hogy most pedig funky lesz, a közönség késlekedés nélkül pozíciót foglalt a tánctéren.

Kobuci kert, július 9.

*****

Figyelmébe ajánljuk