könyv - Agota Kristof: Trilógia

  • - ruprech -
  • 2011. július 14.

Zene

"Olyan furcsák! Az ember sohasem tudhatja, mi jár a fejükben" - így jellemzi az apa A nagy füzet ikreit. Rövid, tömör kijelentő mondatokkal, tárgyilagos stílusban, többes szám első személyben, jelen időben írt fogalmazásaikból ismerjük meg őket.
"Olyan furcsák! Az ember sohasem tudhatja, mi jár a fejükben" - így jellemzi az apa A nagy füzet ikreit. Rövid, tömör kijelentõ mondatokkal, tárgyilagos stílusban, többes szám elsõ személyben, jelen idõben írt fogalmazásaikból ismerjük meg õket. Következetesen ölik ki magukból az érzelmeket, különbözõ gyakorlatokkal túlélni tanulnak, mindent elpróbálnak, hogy megismerjék a világot, miközben elvágják magukat tõle. 'ket olvassuk, de hozzáférhetetlenek maradnak. "Nagyon egyszerû szabály alapján döntjük el, hogy a fogalmazás 'Jó' vagy 'Nem jó': igaznak kell lennie" - írják; tényeket jegyeznek, miközben minden hazugság vagy legalábbis más-igazság; a könyvek minduntalan újraértelmezik egymást, elemeik felbukkannak késõbb is, csak másképp.

A bizonyíték, a trilógia középsõ része az elsõ regény elbizonytalanítója. Az ikrek elváltak, egyikük külföldre emigrált. Lucas marad otthon, Claust várja, aki talán nem is létezik - a nagy füzet arra bizonyíték, hogy a valóság fikció. Az egyedüllét társat szül, egy képzelt testvért, de még Mathias, a nyomorék kisfiú is, akit Lucas maga mellé vesz, olyan, mint egy gondolat; mondatai, tettei nem egy kisgyerekhez tartoznak, mintha csak a férfi bûntudata lenne. A nézõpont külsõre vált, de a nyelv megõrzi leíró jellegét - ugyanolyan nyers, mint ahogy az otthoni nyelvet nehezen beszélõ követségi ember halálhírt közöl a befejezõ részben, A harmadik hazugságban.

Agota Kristof gyönyörûen és fájdalmasan egyszerû mondatokkal hasít olvasójába. A háború alatti felnõtté válást követi az érzelmi bizonytalanság és a diktatúra okozta kiszolgáltatottság, majd a "szabaddá válás" után jön a halál közelsége; két egyes szám elsõ személyû nézõpont feszül egymásnak, egészíti ki egymást, tárja föl az igazságot, vagy meséli el a harmadik hazugságot, hogy végül lezárja a mindenre kiterjedõ és mindent felemésztõ magányuk történetét.

Fordította: Bognár Róbert, Takács M. József. Cartaphilus, 2011, 480 oldal, 2990 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.