Koncert: Rendbe tett zajok (A Stomp Budapesten)

  • 2004. március 11.

Zene

Bő féltucatnyi telt házas előadás 6-15 ezer forintos jegyárak mellett - ez azért már jelez valamit a lelkes érdeklődésből, amely mögött vagy komoly hírverést kell sejtenünk, vagy azt, hogy valami nagyon erőteljes igényt, széles befogadói tábort céloz meg a produkció. A Stomp különleges, ütőhangszeres mozgásszínház, más megközelítésben hibátlan, szórakoztató ritmuscirkusz, megint másként mértéktartó, könnyed kikapcsolódást kínáló látvány- és hangzásvilág.

Bő féltucatnyi telt házas előadás 6-15 ezer forintos jegyárak mellett - ez azért már jelez valamit a lelkes érdeklődésből, amely mögött vagy komoly hírverést kell sejtenünk, vagy azt, hogy valami nagyon erőteljes igényt, széles befogadói tábort céloz meg a produkció. A Stomp különleges, ütőhangszeres mozgásszínház, más megközelítésben hibátlan, szórakoztató ritmuscirkusz, megint másként mértéktartó, könnyed kikapcsolódást kínáló látvány- és hangzásvilág.

A hangzó eszközöket elsősorban a tisztogatás-takarítás tárgyi világából válogatják: partvis, felmosóvödör, kuka, csobogó víz, de gyufásdoboz és benzines öngyújtó is. Bármi, ami hangot ad. A többi aztán aprólékosan kidolgozott koreográfia, precíz begyakorlottság, koncentrált összhang és fegye-lem. Az előadás rövid, szellemes szkeccsek pörgő sorozata, amelyek lényege, hogy az egy időben hat-nyolc ember által megszólaltatott tárgyak hangja, zaja bonyodalmas, szellemes ritmusképletté áll össze, és mihelyt az ismétlődés monotóniába csapna át, a darab véget is ér.

Ez a lekerekítettség természetesen kizárja, hogy a ritmus révületbe csaphasson át, a produkcióban nincs helye az elszállásnak, és ha netán fel is bukkannak itt-ott improvizatív mozzanatok - én nem vettem észre ilyet -, ezeket is benyeli a nagy, szervezett egész. Igen, talán épp emiatt nem lehet zeneként értelmezni a produkciót: nincsenek előadó-egyéniségek, akik egymásnak feszülnének, vagy éppen kiemelnék, aláhúznák egymást egy-egy szóló erejéig legalább. Nincsenek drámai feszültségek, a tét a feladat tökéletes végrehajtása. A Stomp eleve százfős nagyságrendű csoporttá nőtte ki magát fennállásának tíz éve alatt, és kisebb részcsoportokra osztva turnézik szerte a világon, márpedig egy ekkora üzem csak így, ilyen kötöttségekkel működhet hibátlanul.

Mert hogy hibátlanul működik, az kétségtelen. A szkeccseknek ívük, dinamikájuk van, és a magas szintű mikrofontechnika jóvoltából a legcsendesebb csiszikelések, gyűrögetések és pilinckázások pianissimóit is finoman, árnyaltan hallgathatja a fegyelmezetten lelkes közönség. Bónuszként pedig még egyfajta bohócos, fanyar gesztus-humort is kap, mindent összevetve pedig mintegy kétórányi kockázatmentes szórakozást.

- kovácsy -

Budapest Kongresszusi Központ, március 3-8.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.