Film: Retro (Tsui Hark: Nyerő páros)

szerző
Tosoki Gyula
publikálva
1997/29. (07. 17.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Jean-Claude Van Damme napjaink Hollywoodjának egyik legnagyobb importőre, évente szállítja az álomgyárba az újabb rendezőt. A legfrissebb név: Tsui Hark, hongkongi filmcézár, amolyan távol-keleti Coppola. Nagy hírét némileg cáfolni látszik jelen dolgozata: a Nyerő páros ízig-vérig retro-darab, egyfelől a James Bond-mozik halovány másolata, másfelől a Van Damme-életmű egyes részleteinek újrafelmondása. Egy-két epizód erejéig ugyan megcsillan valami a hongkongi virtusból (például a film elején, a vurstlijelenetben), mégis az amerikai stíl és ízlés uralja a darabot. Hiába a relatíve feszes cselekmény, nem nagy ügy, hiszen a Nyerő páros minden jelenetét láthattuk már korábban. Azaz majdnem mindet, ami új az opusban, az csak többszörösen idézőjelbe téve az, lévén a hollywoodi kényszeres fokozási effektus (defektus) eredménye: sokkolóbbnál sokkolóbb jeleneteket bemutatni a nézőnek, hogy azt hihesse, valami eredetit kap. (Itt csak egyet a néhány lelemény közül: keresztirányban robogó vonaton áthajtó - nem átugrató! - kocsit én még nem láttam. Mindenki sértetlen marad. A vonat is. Csavaros ész kellett a kitalálásához.) Ilyesmik. A történetről e helyütt mindössze annyit, hogy Van Damme ezúttal terroristaelhárítót alakít, s - többek között - az Államok kommandós egységeivel, Mickey Rourkeval és egy bengáli tigrissel kell megküzdenie. Vegyük ehhez hozzá, hogy hősünk spanját az NBA ügyeletes bohóca, Dennis Rodman adja, szóval itt van mindenki, aki számít, szép kis bestiárium már így is, pedig a felsorolás nem teljes. Mellesleg Rourke, a nagy visszatérő jelenléte a film talán legnagyobb meglepetése: whiskybe áztatott smink, hormontablettákkal hizlalt felsőtest, mintha csak komputeranimációval készült volna a pasi. Mellbevágó élmény.

Jean-Claude Van Damme napjaink Hollywoodjának egyik legnagyobb importőre, évente szállítja az álomgyárba az újabb rendezőt. A legfrissebb név: Tsui Hark, hongkongi filmcézár, amolyan távol-keleti Coppola. Nagy hírét némileg cáfolni látszik jelen dolgozata: a Nyerő páros ízig-vérig retro-darab, egyfelől a James Bond-mozik halovány másolata, másfelől a Van Damme-életmű egyes részleteinek újrafelmondása. Egy-két epizód erejéig ugyan megcsillan valami a hongkongi virtusból (például a film elején, a vurstlijelenetben), mégis az amerikai stíl és ízlés uralja a darabot. Hiába a relatíve feszes cselekmény, nem nagy ügy, hiszen a Nyerő páros minden jelenetét láthattuk már korábban. Azaz majdnem mindet, ami új az opusban, az csak többszörösen idézőjelbe téve az, lévén a hollywoodi kényszeres fokozási effektus (defektus) eredménye: sokkolóbbnál sokkolóbb jeleneteket bemutatni a nézőnek, hogy azt hihesse, valami eredetit kap. (Itt csak egyet a néhány lelemény közül: keresztirányban robogó vonaton áthajtó - nem átugrató! - kocsit én még nem láttam. Mindenki sértetlen marad. A vonat is. Csavaros ész kellett a kitalálásához.) Ilyesmik. A történetről e helyütt mindössze annyit, hogy Van Damme ezúttal terroristaelhárítót alakít, s - többek között - az Államok kommandós egységeivel, Mickey Rourkeval és egy bengáli tigrissel kell megküzdenie. Vegyük ehhez hozzá, hogy hősünk spanját az NBA ügyeletes bohóca, Dennis Rodman adja, szóval itt van mindenki, aki számít, szép kis bestiárium már így is, pedig a felsorolás nem teljes. Mellesleg Rourke, a nagy visszatérő jelenléte a film talán legnagyobb meglepetése: whiskybe áztatott smink, hormontablettákkal hizlalt felsőtest, mintha csak komputeranimációval készült volna a pasi. Mellbevágó élmény.

Nem így a sztori: kaland kalandot, pofon pofont követ; az apokaliptikus zárójelenet Rómában, a Colosseumban zajlik. Mondani sem kell, kő kövön nem marad. Márpedig - a régi bölcsességet idézve, de ez tanulságnak is jó - ha a Colosseum összedől, Róma is összedől, ha pedig Rómának vége, akkor a világnak is annyi.

Tosoki Gyula

Nyerő páros (Double Team); amerikai, 97 perc; rendezte: Tsui Hark; forgatókönyv: Don Jacoby és Paul Mones; producer: Moshe Diamant; fényképezte: Peter Pau; zene: Gary Chang; szereplők: Jean-Claude Van Damme, Dennis Rodman, Mickey Rourke, Natacha Lindinger

szerző
Tosoki Gyula
publikálva
1997/29. (07. 17.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...