könyv - Babiczky Tibor: A jóemberek

  • Svébis Bence
  • 2011. szeptember 8.

Zene

Gyanítom, hogy évek múltán az egyik legizgalmasabb Babiczky-kötetként fogja emlegetni az irodalomtudomány A jóembereket, melyben voltaképp egy metamorfózisnak lehetünk tanúi. A költő már kinőtt egy világot, s a másikba épp most nő bele, miközben mindkét univerzum ott hemzseg e könyv lapjain. Babiczky az ifjú költőgeneráció egyik legfigyelemreméltóbb alakja.
Gyanítom, hogy évek múltán az egyik legizgalmasabb Babiczky-kötetként fogja emlegetni az irodalomtudomány A jóembereket, melyben voltaképp egy metamorfózisnak lehetünk tanúi. A költõ már kinõtt egy világot, s a másikba épp most nõ bele, miközben mindkét univerzum ott hemzseg e könyv lapjain.

Babiczky az ifjú költõgeneráció egyik legfigyelemreméltóbb alakja. Tud valamit, amitõl kellemesen kapar a torok, és jólesõn sajog a szív. Legújabb versei oldják is meg mélyítik is e melankóliát. Új mûfajjal kísérletezik, a balladával: tanul vele bánni, ismerkedik a mûfajjal. Sajátosak, mégis keményen kötõdnek ezek a költemények az angolszász hagyományhoz. Zordak, ködösek, fragmentáltak, akár a Brit-szigetek. Ráadásul a klasszikus alaptéma, a bûn és bûnhõdés mélylélektani bemutatása mellett akár egy komplett krimi is összerakható egy-egy mû mozaikjaiból, mi több, akad, ahol maga Hasfelmetszõ Jack settenkedik a sorok közt.

A balladák komorságát ugyanakkor kiválóan oldják a - már az elõzõ kötetben tökélyre vitt - dalszerû versek. Noha ezekre sem a játszi, könnyed attitûd a jellemzõ, a balladák közé ékelve kifejezetten jó hatással vannak az olvasói hangulatra. Ott van bennük valami kunkori életöröm, rezignáltsággal dúsított báj. Meg persze a már-már maró éleslátás és az olykor kivillanó parafrázisok, melyekbõl ezúttal lényegesen kevesebb jutott.

Érezhetõen felnõ, egyre komolyodik egy új költõnemzedék. Valójában õk a címben szereplõ "jóemberek", akik "túl rosszak ahhoz, hogy a mennyországba kerüljenek, és túl jók, hogy a pokolba", nem kellenek senkinek, mert a jelen a középszeré, a dilettantizmusé. De legalább míg az ember e verseket olvassa, átjárja valami keserédes borzongás, és "Letekeredik szívérõl a gond, / akár egy spulni géz".

Magvetõ, 2011, 96 oldal, 2290 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.