könyv - BEREGI TAMÁS: PIXELHÕSÖK

  • - gulyás -
  • 2011. január 13.

Zene

Beregi a hazai tollforgatók azon kicsiny táborához tartozik, amelynek tagjai a videojátékkritika-írást szakújságírói színvonalon művelték; hosszú időn keresztül, elmélyülten, a játékok iránti tiszta érdeklődéstől vezetve gyakorolta a szakmáját. Pár éve tervezte már videojáték-szeminárium elindítását az egyik hazai egyetemen - felteszem, ennek az elhatározásának a kései (de nem megkésett) gyümölcse e kötet.
Beregi a hazai tollforgatók azon kicsiny táborához tartozik, amelynek tagjai a videojátékkritika-írást szakújságírói színvonalon mûvelték; hosszú idõn keresztül, elmélyülten, a játékok iránti tiszta érdeklõdéstõl vezetve gyakorolta a szakmáját. Pár éve tervezte már videojáték-szeminárium elindítását az egyik hazai egyetemen - felteszem, ennek az elhatározásának a kései (de nem megkésett) gyümölcse e kötet.

Beregi nem árul zsákbamacskát: rögtön a könyve bevezetõjében leszögezi, hogy a videojátékok történetét 2000-ig követte, a legújabb trendekrõl nem kívánt írni. A korlátozás nehezen érthetõ, pláne, ha az utóbbi tíz évnek az iparág felfutását elhozó, meghatározó fontosságú eseményeit vesszük számba, de kis szájhúzással még talán el tudnánk fogadni. Nagyobb baj, hogy a szerzõ mindvégig érezhetõen nem tudja eldönteni, milyen mélységben tudósítson a különbözõ fejleményekrõl. Leírásai így néhol túlságosan részletezõek, máshol érthetetlenül triviálisak lesznek. Ennek esnek áldozatul - többek között - a videojáték-fejlesztés hazai történetét taglaló részek. Bár az elkészített interjúk (többek között Ádám Zoltánnal, a Last Ninja elfeledett hazai atyjával) hiánypótlóak, sajnos a szerzõ bennfentessége olykor kínos, kizárólag a haveri kör számára értékelhetõ helyzeteket is teremt. A legfájóbb azonban, hogy a hazai szcéna 90-es évek végi és 2000-es évek eleji, dicsõséges és nemzetközileg is releváns, ámde tiszavirág-életû aranykorát mindössze egyetlen oldalba szuszakolta Beregi.

Maga a kötet egyébiránt elsõ látásra igényes külsõt mutat, azonban részleteiben már feltûnnek a pongyolaságai. Szinte minden oldalra jut tördelési-elírási-nyelvhelyességi hiba, emellett pedig az elnézhetõnél többször ütközik az - egyébként gazdag és változatos - képanyag a szövegdobozokkal. Mindezek ellenére hiánypótló, fontos munka, csak éppen Beregi korábbi munkái okán nagyobbak voltak az elvárásaink.

VINCE, 2010, 443 oldal, 5995 Ft

***

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.