könyv - Cieger András: Politikai korrupció a Monarchia Magyarországán

  • B. I.
  • 2011. augusztus 18.

Zene

"Nem okos világ ez a mai. De hát iszen a tegnapi se volt okos.
"Nem okos világ ez a mai. De hát iszen a tegnapi se volt okos. És bizonyára nem lesz az a holnaputáni sem. Ebben van valami vigasztaló." A dualizmus kori ország legjobb ismerõjének, Mikszáth Kálmánnak e kesernyés mondata akár a mottója is lehetne Cieger András munkájának, hiszen e kötetet nehéz úgy olvasni, hogy arról ne a jelen jusson minduntalan eszünkbe. (Hogy mást ne mondjunk, a borítón egy korabeli Széll Kálmán-karikatúra látható.) A szerzõ érdeme, hogy ezzel együtt sem esik (az amúgy kétségtelenül olvasóbarát) direkt analogizálás csapdájába: az 1867-1918 közötti Magyarország néhány nagy korrupciós ügyének a vizsgálata jóval több, mint szórakoztató, áthallásos esettanulmányok sora. Cieger András aprólékosan rekonstruálja a különbözõ ügyeket (például Zichy-Ferraris Viktorét, Lónyay Menyhértét, a "frakkos bandáét", Szapáry Lászlóét, vagy éppen a kifejezetten gazdasági természetû eseteket), és nem pusztán a korrupciós folyamat, hanem a nagy leleplezések és nyilvános botrányok mechanizmusát is igyekszik föltárni. A lejáratási akciók, a pártpolitikai, hatalmi játszmák közvetlen felszíne alatt megmutatni a rendszer strukturális bajait - amikbõl egyenesen következett mindaz, aminek egyik tünete volt a korrupció. Mindent összevetve elmélyült kutatómunka eredménye e remek kis kötet, aminek értékét tovább növeli a világos, könnyed stíl.

Napvilág, 2011, 208 oldal, 3600 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.