könyv - ELIZABETH GEORGE: A NAGY SZABADÍTÁS

  • - banza -
  • 2010. augusztus 5.

Zene

Az 1949-ben Ohióban született, de ma már Angliában élő hölgy az Agatha Christie utáni angol bűnregény női szakaszának (P.D. James mellett) legragyogóbb írója.
Az 1949-ben Ohióban született, de ma már Angliában élõ hölgy az Agatha Christie utáni angol bûnregény nõi szakaszának (P.D. James mellett) legragyogóbb írója. Nálunk mégis ismeretlen, noha ez a kötete (és a Lynley-Havers nyomozópáros kalandjainak második része is) már megjelent magyarul, mégpedig a mostaninál sokkal szerencsésebb Fejvesztve címen, 1993-ban, a Magyar Könyvklub gondozásában. George nem könnyû szerzõ, messze meghaladja az idióta krimik szintjét, olvasása komoly odafigyelést igényel, és leginkább azok fogják értékelni, akik otthon vannak némileg Dickens vagy netán a Bront‘ testvérek, no meg Jane Austen világában.

A nagyszerû asszony komoly kockázatot vállalt, amikor detektívpárosa két tagjának egy angol fõrendet és egy proli londoni szinglit jelölt ki. Thomas Lynley, a Scotland Yardnak a Savile Row-ról öltözködõ, nõcsábász felügyelõje és Barbara Havers, a förtelmes családi múlttal megvert, elõnytelen kiskosztümökben duzzadó vénlány külön osztályharcot vív a nyomozások során. Mindamellett hamarosan kiderül, hogy a kékvérû angol családok hálószobáiban mindennél undorítóbb bûnök rejlenek (ez a fõtéma a széria többi regényében is), és hogy a papság sem sokáig habozik, ha némi bûnpártolásra nyílik esély a gyónáskor megismert események mérlegelésekor. Roppant nagy tudásról árulkodó társadalomrajz, a miliõ tökéletes ismerete, plasztikus lélekrajz, ragyogóan bonyolított cselekmény: Elizabeth George a kritikai realista bûnregény legmélyebb alkotója. Kár, hogy a rémesen zavaros borító kicsit agyoncsapja ezt a nagyszerû regényt.

Fordította: Botos Zsuzsa. Ulpius-ház, 2010, 502 oldal, 3499 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.