könyv - ELIZABETH GEORGE: A NAGY SZABADÍTÁS

  • - banza -
  • 2010. augusztus 5.

Zene

Az 1949-ben Ohióban született, de ma már Angliában élő hölgy az Agatha Christie utáni angol bűnregény női szakaszának (P.D. James mellett) legragyogóbb írója.
Az 1949-ben Ohióban született, de ma már Angliában élõ hölgy az Agatha Christie utáni angol bûnregény nõi szakaszának (P.D. James mellett) legragyogóbb írója. Nálunk mégis ismeretlen, noha ez a kötete (és a Lynley-Havers nyomozópáros kalandjainak második része is) már megjelent magyarul, mégpedig a mostaninál sokkal szerencsésebb Fejvesztve címen, 1993-ban, a Magyar Könyvklub gondozásában. George nem könnyû szerzõ, messze meghaladja az idióta krimik szintjét, olvasása komoly odafigyelést igényel, és leginkább azok fogják értékelni, akik otthon vannak némileg Dickens vagy netán a Bront‘ testvérek, no meg Jane Austen világában.

A nagyszerû asszony komoly kockázatot vállalt, amikor detektívpárosa két tagjának egy angol fõrendet és egy proli londoni szinglit jelölt ki. Thomas Lynley, a Scotland Yardnak a Savile Row-ról öltözködõ, nõcsábász felügyelõje és Barbara Havers, a förtelmes családi múlttal megvert, elõnytelen kiskosztümökben duzzadó vénlány külön osztályharcot vív a nyomozások során. Mindamellett hamarosan kiderül, hogy a kékvérû angol családok hálószobáiban mindennél undorítóbb bûnök rejlenek (ez a fõtéma a széria többi regényében is), és hogy a papság sem sokáig habozik, ha némi bûnpártolásra nyílik esély a gyónáskor megismert események mérlegelésekor. Roppant nagy tudásról árulkodó társadalomrajz, a miliõ tökéletes ismerete, plasztikus lélekrajz, ragyogóan bonyolított cselekmény: Elizabeth George a kritikai realista bûnregény legmélyebb alkotója. Kár, hogy a rémesen zavaros borító kicsit agyoncsapja ezt a nagyszerû regényt.

Fordította: Botos Zsuzsa. Ulpius-ház, 2010, 502 oldal, 3499 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.