könyv - Karin Alvtegen: A kitaszított

  • - kg -
  • 2011. július 7.

Zene

Sibylla minden túlélési praktikát, zárnyitási trükköt, szobafoglalási technikát, pénzszerzési cselt, beolvadási álcát ismer, ám nem CIA és még csak nem is MI6, hanem H.O.M.E.L.E.S.S. a státusza.
Sibylla minden túlélési praktikát, zárnyitási trükköt, szobafoglalási technikát, pénzszerzési cselt, beolvadási álcát ismer, ám nem CIA és még csak nem is MI6, hanem H.O.M.E.L.E.S.S. a státusza. A svéd társadalom számkivetettje, a jóllakott polgárok lelkiismeretének furdalója, nem utolsósorban pedig egy megaláztatásokkal teli gyermekkor átélõje. A polifonját és hajléktalansorsát hordozó felnõtt és a szülei megaláztatásait menetrend szerint elszenvedõ, jó házból való kamaszlány egymást váltó bekezdésekben kerülgetik egymást - jól megférnek.

Persze ha csak õk ketten - ugyanazon élet két messze esõ stációja - kerülgetnék egymást, aligha lehetne Karin Alvtegent a svéd krimi királynõjeként emlegetni. Akárhogy is nézzük, a svéd krimikirálykodás elengedhetetlen feltétele a svéd származáson és a magas fokú íráskészségen túl valaminõ krimiszál, melyet egy sötétben bujkáló sorozatgyilkossal tud le a szerzõ a belezõs fajtából. A belezõs figurákkal nincs semmi baj, az esetek többségében szépen belesimulnak a szövegkörnyezetbe; mint zsákos ember a foltját: pont olyan olcsó és nevetséges ponyvafigurák szoktak szaglászni utánuk, amilyeneket megérdemelnek. A kitaszított darabolós gyilkosának annyival nagyobb a bûne, mint a másodvonal henteskedõinek, hogy az õ tevékenységének egy életképes karakter látja kárát. Egy hiteles hajléktalansorsnak, márpedig Sibylláé makacsul ebbe az irányba mutat, semmi szüksége mindenféle mûrémségre, épp elég megrázó tud lenni egy zuhanyozási lehetõségért vagy egy vetett ágyért folytatott küzdelem is. Igaz, az ilyesmiért nem osztanak krimikirályi címet, melynek híján nyilván az sem vigasztalná a szerzõt, hogy a svéd nyomor k-európai szemmel valóságos science-fiction.

Fordította: Torma Péter. Animus, 2011, 205 oldal, 2390 Ft

***

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.