Könyv - Kiégett partiarcok, öreg tinédzserek - Bret Easton Ellis: Királyi hálószobák

  • Kádár Judit
  • 2011. január 13.

Zene

Képzeljük el a középkorú, csuklyás Nike pulóvert viselő főhőst, amint a Los Angeles-i Doheny Plazában található, puha bézsekkel és szürkékkel berendezett panorámás lakásában, egy pohár Grey Goose-szal a kezében hallgatja a közeli Abbey bárból felhallatszó Duran Durant és a Sunset Boulevardról felszüremlő zajokat. Ha nehéz elképzelni, írjuk be egy internetes keresőbe a fenti tulajdonneveket, s máris előttünk a regény miliője;

Képzeljük el a középkorú, csuklyás Nike pulóvert viselő főhőst, amint a Los Angeles-i Doheny Plazában található, puha bézsekkel és szürkékkel berendezett panorámás lakásában, egy pohár Grey Goose-szal a kezében hallgatja a közeli Abbey bárból felhallatszó Duran Durant és a Sunset Boulevardról felszüremlő zajokat. Ha nehéz elképzelni, írjuk be egy internetes keresőbe a fenti tulajdonneveket, s máris előttünk a regény miliője; egy videón még azt is megnézhetjük, milyen a kilátás az épületből, amelyben az író elgondolása szerint főszereplőjének saját tulajdonú luxusapartmanja van. Ugyanez a módszer, a márkás árucikkek, híres Los Angeles-i sugárutak és menő szórakozóhelyek megnevezésével történő környezetleírás jellemezte Ellis Nullánál is kevesebb című, tizenkilenc évesen írt, azonnal kultuszkönyvvé vált első könyvét is, melynek thrillerelemekkel dúsított folytatása a Királyi hálószobák. Mindkét mű témája a fogyasztói létforma lélekölő hatása, amihez az író keresve sem találhatott volna jobb helyszínt szülővárosánál, de új diagnózisa, ha lehet, a korábbinál is csüggesztőbb. A látlelet olyan beszűkült kultúrájú, erkölcsi normák és értékek nélküli, egoista társadalmat mutat, ami menthetetlennek látszik.

A Királyi hálószobák lapjain az 1985-ös mű egykori tinédzser szereplőivel találkozunk újra - most már középkorú figurák, akik nemcsak a hollywoodi filmiparból élő szülők révén kőgazdagok, hanem azok nyomdokaiba lépve önerőből is. A történetet ismét Clay meséli, ugyanolyan hátborzongatóan érzelemmentes stílusban, mint huszonöt évvel korábban, de szenvtelenségének már más az oka. A Nullánál is kevesebb tizennyolc éves hőse még csupán félt az érzelmektől, mert megtapasztalta, hogy sem a saját boldogulásukkal elfoglalt felnőttektől, sem vele egykorú, a magárahagyottságukban már lelkileg sérült, egyre gyomorforgatóbb kalandokba keveredő, egy tizenkét éves lány megerőszakolásáig is eljutó barátaitól nem számíthat viszonzásra. Hajdan nem mert szeretni, hogy megóvja magát a lelki sérülésektől, s a drogok, drága italok és kizárólag a testi élvezetre koncentráló szex segítségével igyekezett védőpáncélt építeni maga köré. E célt negyvenöt éves korára túl is teljesítette: minden érzést kiölt magából. A középkorú, befutott hollywoodi forgatókönyvíró és producer Clay senkire tekintettel nem lévő, narcisztikus személyiséggé vált, aki a hatalmát arra használja, hogy a castingokon kiszemelt, egy-egy filmszerepért bármire hajlandó gyönyörű fiatal nőket és férfiakat zsarolással szexre kényszerítse. Jellemét eltorzította a magára erőszakolt közöny: ami egykor csak érzékenységét takaró maszk volt, immár énje valódi része lett. Kiégett partiarc, életformáján idősödve sem változtató öreg tinédzser, akár régi haverjai, s csak váltakozó intenzitású szorongása jelzi, hogy valami azért még sincs rendben az életével.Hajdan részvétet érzett heroinfüggő barátja iránt, amikor megtudta, hogy a kábítószerhez szükséges pénzt fiúprostiként szerzi meg, most bűnrészessé válik a feltehetően tinédzsereket kiközvetítő, prostituáltból stricivé avanzsált férfi meggyilkolásában. A fiatalok, akik a fehér színű, vérrel csíkozott öltönyös holttestet egy parkolóban megpillantják, először azt hiszik, egy (amerikai) zászlót találtak - a hírt az újságban olvasó Clay-nek úgy kell kikövetkeztetnie, hogy a trikolór kékje Julian összevert arca lehetett. "Erre persze hamarabb is rájöhettem volna, mert a magam módján én juttattam oda Juliant" - kommentálja minden érzelem nélkül. Szenvtelen stílusa most indokolt csak igazán, hiszen időközben kővé vált a szíve.

Az amerikai kiadás borítóján egy szarvas vikingsisakot viselő fej sziluettje látható, a magyar könyv fedelén (kis jóindulattal) egy iPhone. Az Európa Könyvkiadó borítója Ellis témáját némileg leszűkíti azáltal, hogy a mű lehetséges értelmezései közül a technikai fejlődésnek a 21. századi társadalmakat romboló káros hatását hangsúlyozza. Az új elektronikus eszközök alapjaiban változtatták meg a kommunikációt, s lehetővé teszik, hogy a világ távoli pontjain élő emberek is pillanatokon belül érintkezésbe léphessenek egymással, ám alkalmasak a személyes kapcsolatok helyettesítésére is. Az elmagányosodás Ellis könyvének kétségtelenül fontos mondandója: ha szereplői 1985-ben tudni akartak egymásról, kénytelenek voltak személyesen találkozni, de legalább telefonon szót váltani. Negyedszázaddal később fő kommunikációs eszközük az e-mail és az sms; még a pletykák sem szóban, hanem videoklipek formájában terjednek. A kora középkori keresztény civilizáció elleni barbár támadást jelképező vikingsisak mégis arra utal, hogy Bret Easton Ellis bírálata mélyebbre hatoló. Az egoizmusra ösztönző fogyasztói életforma mindkét regényében a többi ember személyiségét, jogait semmibe vevő szociopata magatartásformákhoz vezet, s a társadalom, melyben élnek, már-már egy totalitárius rendszerre emlékeztet. Sokatmondó, hogy Julian halála után a narrátornak melyik két forgatókönyve befejezéséhez támad ihlete: az egyik az emberek végtelen magányosságáról szól, a másik egy "fiatal náci megjavulásáról", aki a neki mutatott hullákról azt állítja, nem ismeri őket - vagyis éppen úgy tesz, mint a halott barátait megtagadó Clay.

Ellis nemcsak kiváló zenéje miatt választhatta tehát első regénye címéül éppen az Amerikában is népszerű brit énekes, Elvis Costello antifasiszta protest songként számon tartott dalát. A Királyi hálószobák címet is tőle kölcsönözte, s egyik mottója is egy Costello-idézet (a Beyond Beliefből) az emberről, aki már nem hisz semmiben.

Az amerikai írót kritikusai már a Nullánál is kevesebb megjelenése óta az erőszak részletező leírásáért bírálják világszerte. (A felhorgadásból mi is kivettük a részünket: a különösen nagy vihart kavart Amerikai Psychót például a 90-es években az egyik hazai egyetemen kitették az angol szakos tananyagból.) Úgy tűnik, a negyvenhatodik évében járó, időközben gyengébb, túlságosan hosszú regényeket is produkáló szerző új kötetében a dolgok a helyükre kerültek: képes volt kordában tartani a terjedelmet, s nem burjánzanak túl a sokkoló szcénák sem. Ugyan a Királyi hálószobákban is van néhány gyomrot és idegrendszert próbáló leírás, kegyetlen jelenetei azonban szervesen illeszkednek a noir regénybe, s ezúttal minden eddigi művénél meggyőzőbben bizonyítják, hogy a fékevesztett brutalitás ábrázolása nem öncélú perverzitás, hanem a magát egyébiránt moralistának tartó író társadalombírálatának eszköze. Mert Ellis alapjában véve realista alkotó, aki azzal főz, amije van, s hogy az alapanyagok ilyen silányak, arról nem ő tehet.

Fordította: M. Nagy Miklós. Európa, 2010, 221 oldal, 2700 Ft

Neked ajánljuk