könyv - RICHARD TAMES: SHAKESPEARE LONDONJA NAPI ÖT GARASBÓL

  • Kovács Bálint
  • 2010. november 18.

Zene

Ki ne tudná, hogy a gyümölcsöktől felforr, majd gennyes lesz az ember vére, így pedig sokkal könnyebb elkapni mindenféle nyavalyát? Vagy hogy a hajhullásra égetett galambürülék a gyógymód, s hogy sajnos a tuberkulózis gyógyíthatatlan, viszont fájdalmait csillapíthatjuk néhány házával együtt elfogyasztott csigával? Nos, aki mindezekkel nincs tisztában, annak nem árt beszereznie egy útikönyvet - már ha az 1599-es év Londonjába tervez hosszabb látogatást. Richard Tames szórakoztató történelemkönyve - az Antik Athén napi öt drachmából és az Antik Róma napi öt denariusból című kötetekkel megkezdett sorozat folytatása - ugyanis ezt a kort dolgozza fel szinte mindenben egy valódi bédekker struktúráját követve. Tames konzekvensen ragaszkodik a jelen idejű leírásokhoz, és e téren legfeljebb annyi kilengést enged meg magának, hogy figyelmeztet: a már most is igen felkapott Shakespeare a jövőben alighanem sokra viszi még.
Ki ne tudná, hogy a gyümölcsöktõl felforr, majd gennyes lesz az ember vére, így pedig sokkal könnyebb elkapni mindenféle nyavalyát? Vagy hogy a hajhullásra égetett galambürülék a gyógymód, s hogy sajnos a tuberkulózis gyógyíthatatlan, viszont fájdalmait csillapíthatjuk néhány házával együtt elfogyasztott csigával? Nos, aki mindezekkel nincs tisztában, annak nem árt beszereznie egy útikönyvet - már ha az 1599-es év Londonjába tervez hosszabb látogatást.

Richard Tames szórakoztató történelemkönyve - az Antik Athén napi öt drachmából és az Antik Róma napi öt denariusból címû kötetekkel megkezdett sorozat folytatása - ugyanis ezt a kort dolgozza fel szinte mindenben egy valódi bédekker struktúráját követve. Tames konzekvensen ragaszkodik a jelen idejû leírásokhoz, és e téren legfeljebb annyi kilengést enged meg magának, hogy figyelmeztet: a már most is igen felkapott Shakespeare a jövõben alighanem sokra viszi még. Eközben mindvégig szemmel tartja a határvonalat jópofaság és jópofáskodás között, és nem is lépi át: a könyv humora így mind a tartalmat, mind pedig a stílust illetõen visszafogott és valóban szórakoztató. De az "útikönyv" erõssége mégiscsak az ismeretterjesztés, a 16. századi London hétköznapjainak - társadalmi viszonyainak, mindennapi szokásainak, életkörülményeinek - alapos bemutatása, gazdagon illusztrálva mind képanyaggal, mind korabeli idézetekkel és "kis színes" tényekkel. S bár - mint minden bédekker és történelemkönyv - néhol kissé unalmassá válik, azért megéri végigolvasni, hogy kiderüljön: van, ami semmit sem változott. Mert bár a labdarúgásban azóta betiltották egymás megütését és akasztását, azért az néha még mindig "leginkább tömegverekedésre hasonlít", ami "veszélyezteti a közrendet", és ahol "õfelsége alattvalói teljesen értelmetlenül veszélyeztetik a testi épségüket".

Fordította: Jutai Péter. Scolar, 2010, 152 oldal, 3500 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.