könyv - ROSS MACDONALD: ÁLDOZAT KERESTETIK

  • Babiczky Tibor
  • 2008. november 27.

Zene

George Washington, John Adams, Thomas Jefferson, James Madison és James Monroe. 'ket nevezik - összefoglaló néven - a történészek az Egyesült Államok "Alapító Atyáinak".
George Washington, John Adams, Thomas Jefferson, James Madison és James Monroe. 'ket nevezik - összefoglaló néven - a történészek az Egyesült Államok "Alapító Atyáinak". Dashiell Hammett, Ross Macdonald, Raymond Chandler és James M. Cain. 'ket pedig joggal nevezhetné az irodalomtudomány az úgynevezett hard-boiled (kemény) krimi alapító atyáinak. A mûfaj megalkotói és követõi feje tetejére állították a bûnügyi regény bevett sémáit és megoldásait az 1920-as években. A hard-boiled krimi jellegzetessége a mozgalmasság és a szenvtelenség. Ez a - nem kevesek által ponyvának titulált - mûfaj az egyedüli folytatója a realista regényhagyománynak posztmodern korunkban.

Ross Macdonald pedig a nagymesterek egyike. Chandler Philip Marlowe-jához és Hammett Sam Spade-jéhez hasonlóan Macdonald is jelentõs magánnyomozó-karaktert alkotott: Lew Archert. Stílusát lenyûgözõ monológok és briliáns párbeszédek jellemzik. "A legkísértetiesebb stoppos volt, aki valaha is leintett" - szól az Áldozat kerestetik kezdõ mondata. Lew Archer éppen egy csomag elkobzott kábítószerrel igyekszik Sacramentóba, amikor - a haldokló stoppos révén - belekeveredik egy szövevényes bûnténybe. Szerelemféltés, korrupció, irigység, vérfertõzés. Egy elrabolt whiskeyrakomány áll a cselekmény homlokterében. Macdonald legtöbb regényében (beleértve a tárgyalt opust is) a jó- és a rosszfiúk egy lapon szerepelnek, klasszikus értelemben vett igazságtételrõl és világegyensúly-helyrebillentésrõl tehát nem beszélhetünk. Sõt, Macdonaldnél egyáltalán nincsenek válaszok, a megoldott rejtély után keletkezõ ûrben erõsödnek fel leginkább az erkölcsi alapkérdések. Lew Archer azonban fanatikus: minden ügynek a végére jár. Igazán önmagával nem jut semeddig. Az Áldozat kerestetik egyike Macdonald legjobb munkáinak, s most Gy. Horváth László értõ fordításában vehetjük kézbe.

Európa Könyvkiadó, 2008, 272 oldal, 2200 forint

*****

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.