Könyv - Teste fölött köröz - Janet Fife-Yeomans: Heath Ledger élete

  • Szabó Ágnes
  • 2010. január 14.

Zene

Aligha volt bolygónknak olyan 14 év feletti lakója, akit (szinte napra pontosan) két éve ne sokkolt volna a hír, mely szerint Heath Ledger filmszínészt "helyi idő szerint 15:26-kor holtan találta házvezetőnője New York-i apartmanjában". A rákövetkező hetekben egymást érték az ellentmondásosnál ellentmondásosabb hírek Ledger állítólagos drogfüggőségéről, alvászavaráról, nőügyeiről és depressziójáról. E zűrzavarban próbál valamelyest rendet tenni és a miértekre választ adni Janet Fife-Yeomans, a sydneyi Daily Telegraph oknyomozó újságírója. Egyúttal megkísérli bemutatni a "fantasztikusan sokoldalú színészt, aki bármikor bármit el tud játszani", és az embert, akit "minden férfi bálványoz, és minden lány ágyba akar vinni".

Aligha volt bolygónknak olyan 14 év feletti lakója, akit (szinte napra pontosan) két éve ne sokkolt volna a hír, mely szerint Heath Ledger filmszínészt "helyi idő szerint 15:26-kor holtan találta házvezetőnője New York-i apartmanjában". A rákövetkező hetekben egymást érték az ellentmondásosnál ellentmondásosabb hírek Ledger állítólagos drogfüggőségéről, alvászavaráról, nőügyeiről és depressziójáról. E zűrzavarban próbál valamelyest rendet tenni és a miértekre választ adni Janet Fife-Yeomans, a sydneyi Daily Telegraph oknyomozó újságírója. Egyúttal megkísérli bemutatni a "fantasztikusan sokoldalú színészt, aki bármikor bármit el tud játszani", és az embert, akit "minden férfi bálványoz, és minden lány ágyba akar vinni".

Fife-Yeomans 14 fejezetben taglalja Heath, az egykori guildfordi diák kezdeti szárnypróbálgatásait, az irodalmi színpadon és az ausztrál tv-sorozatokban elért első sikereit, a hollywoodi antrét (10 dolog, amit utálok benned, 1999), és így tovább, szépen sorjában, egészen a Doktor Parnassus és a képzelet birodalmáig (2009 - Ledger a forgatási munkák közben hunyt el). Kétségkívül szívmelengető érzés számba venni az ismerős filmcímeket, és feleleveníteni a jeleneteket - kár, hogy a szerző a legtöbb film esetében fontosabbnak tartja megemlíteni a kosztümök márkáját, a páncélok súlyát, a forgatások után elfogyasztott sör mennyiségét vagy Ledger épp aktuális gázsiját, és szinte kizárólag az őt méltató kritikákból idéz. Így aztán egyáltalán nem értjük, hogyan változott a "magabiztos, határozott, tekintélyt parancsoló macsó" "krónikus önbizalomhiányban szenvedő, a mércét egyre magasabbra tevő, meghasonlott emberré". A magánéleti szál még bulvárízűbb: Heathünk kész Kékszakáll, aki nem volt rest megszerezni, magáévá tenni, majd eldobni Lisa Zane-t, Heather Grahamet, Scarlett Johanssont, Naomi Wattsot és Michelle Williamst, hogy végül összeszűrje a levet Mary-Kate Olsennel! E nők titkaiból az író csak annyit fed fel, amennyit a bulvársajtó már eddig is megtett (ahelyett, hogy megszólaltatná őket).

A könyv harmadik, tán legerősebbnek szánt pillére a család: Janet Fife-Yeomans egészen a perthi levéltárig ment kideríteni az ükpapa, Edson Ledger bevándorlási körülményeit, majd harminc oldalon tárgyalja a gyermekek, unokatestvérek számát és neveit, valamint egy furcsa jelzálog történetét, és sejtelmesen utal rá, mint valami nagy titok tudója, hogy Heath Ledger korai halála az apai nagyapától és nagyanyától örökölt gének furcsa szeszélyén múlt. (Colin mániás depressziós, Esma nagyit az Alzheimer vitte el.)

A kötet angolul már 2008-ban megjelent, ami annyit tesz, hogy az újságírónak 11 hónapnál kevesebb idő állt rendelkezésére az adatok összegyűjtésére, lejegyzésére, kinyomtatására és megjelentetésére. Meg is látszik: felszínes, felesleges és érdektelen részletekkel telezsúfolt, tárgyi tévedésektől sem mentes fércmunka született.

Fordította: Gellért Marcell. Athenaeum, 2009, 320 oldal, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.