könyv - WOLF HAAS: CSONTDARÁLÓ

  • - köves -
  • 2009. szeptember 17.

Zene

Na, most figyelj! Itt van ez a Wolf, osztrák pasi, a Haasék fia, meg az ő Brenner nyomozós történetei. Hogy kicsoda ez a Brenner? Tudnod kell, hogy nemrég még a rendőrség kötelékeiben szolgált, de az már a múlté, a zelli síliftes ügyet is már magánzóként oldotta meg, gyakorlatilag.
Na, most figyelj! Itt van ez a Wolf, osztrák pasi, a Haasék fia, meg az õ Brenner nyomozós történetei. Hogy kicsoda ez a Brenner? Tudnod kell, hogy nemrég még a rendõrség kötelékeiben szolgált, de az már a múlté, a zelli síliftes ügyet is már magánzóként oldotta meg, gyakorlatilag. De hol van már a tavalyi sílift meg a kezetlen nõ és az amerikai hullák, mert ez a Brenner, a Simon, most Klöchben nyomoz, s ha Zell parányi pontnak tûnt a külföld felé, akkor mit lehet mondani Klöchrõl, a maga ezeregynéhány lakosával? Na most, azt azért el kell mondani, hogy Klöch híres grillparadicsom, az egy fõre jutó grillcsirkék száma alighanem itt a legnagyobb egész Ausztriában, de Stájerországban biztosan, szóval ki ne hagyd, ha egy finom csirkeuzsonnára fáj a fogad jártadban-keltedben. A Brennernek is ízlik a csirke, de még ennél is jobban ízlene neki az öreg Löschenkohl vendéglõjének a fõztje, ha nem tudná, hogy az alagsori csontdarálóba, mert minden csirkevendéglõben elkél az ilyesmi, nemrég emberi csontok kerültek. Hát így higgyen az ember a kisvárosi idillnek!

A Brenner viszont nem az a fazon, akit csak úgy egykönnyen ki lehet hozni a béketûrésébõl, habár amikor egy húsvágó bárddal közelítenek felé, az már neki is sok, de azt azért nem szabad elfelejtened, hogy alapvetõen hallgatag a pasas, mert a Brenner így nyomoz: jókor, jókat hallgat, ez lenne az õ módszere, gyakorlatilag. És azt se hagyd ki a számításból, hogy van a Brenner történeteinek egy elbeszélõje is úgymond, egy szószátyár alak, aki úgy mesél, mintha pertuban lennétek, de hiába is töröd a fejed, hogy hol támasztottátok a pultot együtt (mert így csak az beszél, akivel egyszer már támasztottál pultot), a Wolf, tudod, a Haasék fia Bécsbõl, ezt egyelõre nem köti az orrodra.

Fordította: Bán Zoltán András. Scolar, 2009, 196 oldal, 1950 Ft

*****

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.