film - PÁNIKFALVA

  • - köves -
  • 2009. szeptember 17.

Zene

Manapság már ott tart a technika, hogy ha a lónak zeneórát van kedve venni, mert tetszik neki a zenetanárnő (szintén paci), akkor nem az idomárokat hívják, hanem a rendszergazdát. Olyan élethű lovat, amilyet a gép tud, tán még a természetnek is nehezére esne összehozni, egy másik animációs iskola viszont kifejezetten a régi vágású lovakra hajt; nekik az a paci szép, aminek anilin a lelke, kócból a bokrétája, s hogy ne csak a falat támassza, lelkes bábosok tologatják a stop-motion technika mind nagyobb dicsőségére.
Manapság már ott tart a technika, hogy ha a lónak zeneórát van kedve venni, mert tetszik neki a zenetanárnõ (szintén paci), akkor nem az idomárokat hívják, hanem a rendszergazdát. Olyan élethû lovat, amilyet a gép tud, tán még a természetnek is nehezére esne összehozni, egy másik animációs iskola viszont kifejezetten a régi vágású lovakra hajt; nekik az a paci szép, aminek anilin a lelke, kócból a bokrétája, s hogy ne csak a falat támassza, lelkes bábosok tologatják a stop-motion technika mind nagyobb dicsõségére. A Pánikfalva szépségideálja a bumfordi fröccsöntöttség: a felvonultatott játéksereg mind abból a fiókból való, ami hatéves koron túl már nemigen nyer kihúzást, sõt, az a gyanúnk, hogy Pánikfalva lakói most már mindörökre a papa (vagy a mama) kiérdemesült játékai maradnak. Amikor tehát a trafikok hõsei, a talapzatát semmi pénzért el nem hagyó Cowboy és a hasonlóan mûanyagba döngölt Indián mozgásba lendülnek, hogy valami ajándékot kerítsenek kebelbarátjuknak, a születésnapos Lónak, az még nem a filmnek, hanem a fiók szellemének szóló öröm: nettó generációs elérzékenyülés, a trafikszag ünneplése. Egy rövid szkeccsre épp elegendõ örömérzet (az alkotópáros egyébként pont ilyenekkel edzett elsõ egész estésére), de a játékfilmes táv sem reménytelen; a Ló születésnapja és az ebbõl adódó másnapos bonyodalmak is elég viccesek, hogy simán elkeljenek a remake-jogok, s egy élõ szereplõs verzióban Gérard Depardieu adja Indiánt, Dany Boon Cowboyt, Jean Renót pedig a jóisten is Lónak teremtette.

A Szuez Film bemutatója

****

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.