Lőrinc László: Életmódtörténet
Lőrinc László - és most könyörögve kérem önöket, ne keverjék össze Lezli el Laurensszel - egy életmódtankönyvet állított, illetve állít össze. Egyelőre két kötet jelent meg, az ´skor és "kor egyben, valamint most a Középkor, szemet gyönyörködtető, bár puha kötésben, ami, gondolom, az árkérdés megoldása miatt szükségeltetett.
Lőrinc - mint azt a kötetcímek is mutatják - végigkíséri az emberiség fejlődését az életmód-antropológia és persze a kultúrantropológia szempontjából, az emberevéstől az evés emberéig, úgy, hogy közben mindenre van egy kis ideje, legyen az építészet, öltözködés, házasság, vallás vagy evőeszközök. A mélység, amennyire belemegy ezen témák taglalásába, inkább feltételez közép-, mint általános iskolás olvasókat, de egy érdeklődőbb és a szokottnál valamivel nyitottabb hetedikesnek vagy nyolcadikosnak már bátran odaadhatjuk tanári/szülői felügyelet, na jó, segítség mellett.
Hibát természetesen lehet találni a műben, de ezek elsősorban tördelési és nem tartalmi problémák. Például számomra fájóan hiányoznak a kiemelések, a kövéren, kurzívval szedett részek, melyek esetleg elősegítenék az anyag könnyebb elsajátítását, de hangsúlyozom: ezek csak apró és elhanyagolható gondok a könyvek egészét tekintve.
Nagy és sikeres vállalkozás (lesz) az Életmódtörténet című sorozat, mert azáltal, hogy nem évszámokkal zsúfolja tele a szerző, talán a történelemhez is kedvet csinálhat a srácoknak, akiknek a művet olvasván esetleg ahhoz is kedvük támadhat, hogy belemélyedjenek a szárazabb, de nem feltétlenül igazabb tényekbe, és elolvassák, esetleg megjegyezzék az évszámokat, királyokat, forradalmakat meg az olyan dolgokat, mint A II. világháború története a védikus írások fényében, ami ugyancsak nem felesleges elfoglaltság, de nagyon megterhelő.
A képanyag jó és bőséges, ami az én olvasatomban azt jelenti, hogy az illusztrációk kiválogatását a szerző nem bízta a titkárnőjére, vagy a titkárnőjének kiválasztását végezte szokatlanul biztos kézzel, meg azt, hogy a metszetek, festmények (és gondolom, a későbbiekben: fotók) oda kerültek (kerülnek), ahol a helyük van nekik. A tördelés (leszámítva a fenti kicsiny, de tényleg talán kukacoskodásnak is tekinthető gondokat) átlátható és világos, szóval kézbe vehető és hasznos a sorozat, meg hiánypótló, ha szabad ezt a teljesen hülye kifejezést használnom itt.
Para-Kovács Imre
AKG Kiadó, 1999, ármegjelölés nélkül