Könyv: Légy a sason (Bartus László: Fesz van)

  • - winkler -
  • 1999. július 1.

Zene

Csatlakoznék Seszták Ágneshez: aki teheti, még ma vegye meg e fakóbarna könyvet. Rég született ennyire jó tényfeltáró szakmunka, ezt nem Som Lajos, Zalatnay Cini vagy Végh Antal írta.

Bartus László újságíró, a Világgazdaság munkatársa. Tényfeltárásban meglehetősen sikeres, ugyanakkor a dolog természetéből fakadóan voltak már necces oknyomozásai is (például leleplezte az Agrobank vezetőit). Nyolc évig volt tagja a Hit Gyülekezetének (HGY), közben írt a 168 "rának, és szerkesztette a HGY Hetek című hetilapját. Ennyit tudtam meg róla egy rövid körtelefon után, mert bár gyülis barátaim révén Hetek-előfizető vagyok, Bartus Lászlóról még nem hallottam.

A könyvben nem a nagy sztorik az igazán érdekesek, hogy Németh Sándor írta-e Hack Péter beszédét az SZDSZ-küldöttgyűlésre, vagy hány milliós csúszópénzt adtak a bankkölcsönért. Ezeket úgyse nagyon lehet bizonyítani, a kis színeseket viszont nem is kell, aki egy kis időt eltöltött a gyülekezet közelében, elhiszi valamennyit. Hogy Sándor atya lehülyézte Kuncze Gábort, láthattuk a TV 2-n leadott videón, a hírek szerint a HGY-ben több hasonló kazetta is forog közkézen. Bartus sokat sertepertélt a vezetőség közelében, ezért könnyen ad magyarázatot néhány vallásetikailag zűrös elemre. Most értettem meg, miért nem adnak a gyülisek pénzt hajléktalannak, miért hiányzik az együttérzés a szegényekkel, betegekkel, és egyáltalán: miért indul a vasárnapi istentisztelet démonűzéssel.

Fantasztikus egy karizmatikus-keresztény gyülekezet, hogy tényleg, miféle emberek tűnhetnek fel együtt. Pajor Tamás és Dobi Sanyi (ex-Manhattan), Dénes János (szegény) és Hack Péter, majd Simon V. László és György Péter esztéta, aki vállalkozásai érdekében barátkozik Sándor atyával, megőrülök, ilyen nincs!

Nagyon sokan azt sem tudják, a nagy csarnokszeánszok mellett léteznek keresztény házicsoportok, tőzsdeárfolyamokba rokkant aggyal felfoghatatlan a széles körű keresztény ébredés a HGY-ben és azon kívül.

Ez a világ legalább olyan érdekes, mint a már bőséggel dokumentált kurva-strici-gengszter szubkultúra, eddig mégse született róla bestseller.

A Bástya elvtárs legjobb pillanataira emlékeztető Németh Sándor- történetek révén a Fesz van szinte megfilmesítés után kiált.

Egy félnótás rádióamatőr hívő áldozatos munkája nyomán a fontosabb tagok adó-vevőt kapnak. Sándor atya kódja "Sas", a többiek csak ennél kevésbé fennkölt madarat választhatnak. A Sas otthonának kódja Sasfészek ("Bíbic hívja a Sasfészket"), egészen míg egy történész-hívő nem szól, hogy ilyen nevű bázisa Hitlernek is volt. A Sasfészket ekkor Sasvárra módosítják.

Sándor atya libamájdependens, egyszer 70 dekányit kebelez be a protokollbüfében, orvos, gyúró, prédikációkésés. Egyházpolitikai futball: Sándor atya fia nem focizhat sportegyesületben, mert ott démonok szelleme uralkodik (a gyerekek szexképeket nézegetnek az öltözőben). Ezért a gyülekezet prominenseit kell minden alkalommal focira trombitálni, hogy a gyereket ne rontsák meg a démonok, ugyanakkor sikerélménye is legyen. Sándor 13 éves fiát a Hetek sportrovatvezetőjévé is kinevezték, gyorsan megnéztem az impresszumot: még mindig az.

A szomorú tendenciákról eddig is hamar értesültem, gyülis barátaim hétről hétre lelkiismeretesen prédikálják nekem az aktuális Sándor-trendet. A mélypont talán az volt, amikor elégedetten csámcsogtak Diana halálán. "Nem hiába, parázna volt, bűnben élt, a bűn zsoldja pedig halál! Ráadásul egy arabbal!"

"Mész a David Copperfieldre? Hála istennek! Ne is menj, az az ember fekete mágiát űz, átmegy a falon, repül, az ördöggel cimborál!" Nem értettem, miért nem fogják fel, ha részletesen elmagyarázom, melyik trükk hogyan működik mindennemű sátáni közreműködés nélkül. Bartus végre megvilágosít: az a gáz, hogy Németh nem látta a Copperfield trükkjeiről szóló filmeket, és ha ő azt mondja, ördög és varázslás, akkor az úgy is kell hogy legyen.

Fontos momentum, hogy Bartus nem a hitből tért ki, csak a róla elnevezett gyülekezetből. Gyakran bocsátkozik bibliai-teológiai fejtegetésbe, főleg amikor Sándor atya fokozatos durvulását elemzi, de meg lehet szokni, csakúgy, mint az események HGY-szlengben való interpretálását.

A HGY befelé teljes hazugságként kommunikálja a könyvet, sőt a maguk kényszeres módján megszülték már az első hivatalos Bartus-viccet is:

- Mennyi ideje van hátra a Bartusnak?

- 168 "ra.

Ezen jót nevetnek, ugyanazzal az örömtelen, repedtfazék-kacajjal, amivel Ruff Tibor, az egyház teoretikusa nyilatkozta a Bartus-könyvről, "mi csak nevetünk ezen".

A Hetek a legsötétebb bolsevik idők szellemében reagál a Fesz van bemutatójára. Cím: A hiperaktív fejvadász. Az egész oldalas jegyzetben van "vérre menő és diabolikus pamflet", magát megnevezni nem kívánó egyháztörténész, aki megmagyarázza az "autonóm-szindrómát" és a "Bartus-jelenséget": "személyiségének defektusait és sérüléseit vetíti ki a Hit Gyülekezetére, hogy tárgyiasított belső zűrzavara ellen keresztes hadjáratot viseljen."

A cikk szerint Bartus a HGY-ből egy éve kiszakadt Budapesti Autonóm Gyülekezet tagja (ami egyébként nem igaz), így gyakran fordulnak elő olyan kifejezések, mint "Bartus és hittestvérei" meg "Piszter-Takács-csoportosulás", mint egy rendőrségi jegyzőkönyvben. A Hetekben még véletlenül sem nevezik nevén a Budapesti Autonóm Gyülekezetet, legfeljebb "magát autonómnak nevező vallási csoport"-ot emlegetnek; nagyjából ebben a stílusban tudósított a Kádár-korszak médiája a Charta 77-ről. A koncepció értelmében valakik (a hittestvérek vagy a Piszter-Takács-banda) a szerző mögött állnak, ők finanszírozzák a könyv költségeit, melyek minimum 10 millió forintra rúgnak a hirdetésekkel együtt. Én hirdetést nem láttam, felhívtam a kiadómat, szerintük ez a formátum félmillióból simán kijön.

Szép a cikk utolsó bekezdése:

"Új autójával száguld a Balaton felé, miközben hallgatja a Sláger Rádiót, élvezi a szabadságot és fröcsköli magából a gyűlöletet."

A könyv szóban forgó részében csak az autó és a Balaton stimmel, a jármű életkoráról és a sebességről nincs szó. Csak arról, hogy az asszony nyitja a napfénytetőt.

- winkler -

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.