Könyv: Más ez a szerelem (Szilágyi Gyula: Melegfront; Júlia és Júlia)

  • Kovácsy Tibor
  • 2002. július 11.

Zene

Homoerotikus élményekkel mindenkinek szolgált az élet. Akinek nem, az heteróbb a heterónál (latenciái elfojtása foglalja le), vagy valami más miatt nem figyelt oda. Egy sportos bácsi az uszodában, aki mindenáron úszásra oktatna, hiába tudsz, majd ő még jobban megtanít. Tisztes úr a vonaton, aki váratlan tolakodással szexuális tapasztalataidat, aztán meg méreteidet tudakolja, látod a fején, hogy lélekben máris fagyizik. Közös zuhanyozóban - már csak a viszonyítás kedvéért is - szemrevételezgetsz nagy óvatosan (nehogy még azt higgyék!), meghitt, mély, baráti beszélgetéssel öleled magadhoz hasonnemű barátodat. És így tovább, ki tudja, hol áll meg (föl). Ki tudja, és kit érdekelne, ha nem volna ez az egész dolog ma is ingerültség, zavar és viszolygás, megbélyegzés és hülyeség tárgya. Buzizó kisiskolások, a moziban egy-egy enyhén leszbikus jelenet alatt fujjozó húszéves cicamicák. Magukat konzervatívnak valló egyetemisták (!) mondták nemrég az arcomba: a liberálisokkal az a baj, hogy sokfelé nyitottak, és ez gyanús, hiszen elfogadják például a homoszexualitást. Vagy a vérkeringést, a nappali felmelegedést (hö, hö), tehetném hozzá. Itt tartunk tehát, Magyarországon, 2002 nyarán.
Homoerotikus élményekkel mindenkinek szolgált az élet. Akinek nem, az heteróbb a heterónál (latenciái elfojtása foglalja le), vagy valami más miatt nem figyelt oda. Egy sportos bácsi az uszodában, aki mindenáron úszásra oktatna, hiába tudsz, majd ő még jobban megtanít. Tisztes úr a vonaton, aki váratlan tolakodással szexuális tapasztalataidat, aztán meg méreteidet tudakolja, látod a fején, hogy lélekben máris fagyizik. Közös zuhanyozóban - már csak a viszonyítás kedvéért is - szemrevételezgetsz nagy óvatosan (nehogy még azt higgyék!), meghitt, mély, baráti beszélgetéssel öleled magadhoz hasonnemű barátodat. És így tovább, ki tudja, hol áll meg (föl). Ki tudja, és kit érdekelne, ha nem volna ez az egész dolog ma is ingerültség, zavar és viszolygás, megbélyegzés és hülyeség tárgya. Buzizó kisiskolások, a moziban egy-egy enyhén leszbikus jelenet alatt fujjozó húszéves cicamicák. Magukat konzervatívnak valló egyetemisták (!) mondták nemrég az arcomba: a liberálisokkal az a baj, hogy sokfelé nyitottak, és ez gyanús, hiszen elfogadják például a homoszexualitást. Vagy a vérkeringést, a nappali felmelegedést (hö, hö), tehetném hozzá. Itt tartunk tehát, Magyarországon, 2002 nyarán.

H

Hát emiatt fontos ez a két könyv. Bepillantani (kukkolni akár) rejtve maradó érzelmi-érzéki közegekbe. Egyáltalán: az ország szexuális állapotának egy szögletébe. Megtudni valami többet arról, amiről így vagy úgy, idegenkedve vagy támogató megértéssel, de vélekedünk. Hogyan ismeri föl magáról valaki, hogy meleg, mit kezd ezzel a fölismeréssel. És aztán jön csak az igazi neheze. "Egy fiúval sokkal több a bizonytalanság, mert hátha nem is olyan, hátha tényleg csak a barátod akar lenni. Egy lány, ha megérinted, legfeljebb tiltakozik, elmondja, hogy még nem készült fel erre, várjunk, amíg biztosak leszünk saját érzéseinkben, egy fiú esetleg buzit kiált, lehetőleg úgy, hogy a szomszédok is hallják. És a tétek még csak ezután emelkednek igazán. Elfogadta a közeledésedet, de ezzel még semmi sem dőlt el visszafordíthatatlanul." Stb. stb. - egy interjúrészlet a Melegfrontból a sok közül, amelyeket valami közös, mély szomorúság leng át, a nagyon vágyott és nem igazán remélt boldogság hiánya. Mert való igaz: a férfi homoszexuálisok többsége nem él tartós, harmonikus, a megbékélt feloldódást biztosító kapcsolatban. Vagy azért nem, mert nem tudja a maga számára elfogadható módon kezelni a promiszkuitás problémáját, vagy mert a szexuális irányultságon kívül kevés az, ami összeköt, de a bajforrások száma természetesen végtelen. Ezzel függ össze - okként és következményként is - a kapcsolatteremtés gyakran teljes mértékben rideg, gépies, az eseti szexuális kielégülésre fókuszáló módja, a prostitúció határterületein.

A leszbikusoknál a Júlia és Júlia tanúsága szerint más a helyzet, ők több örömről tudtak beszámolni a szerzőnek, több meghittségről, gondoskodásról, az apró rezdülésekig odafigyelő, érzékeny szeretetről. A kapcsolatok is a személyes vonzalom, a személyes közeledés felől épülnek inkább, fokozatosan közelítve a testiség felé. És így van ez akkor is, ha a megkérdezett intézetben nevelkedett, utcát söpör vagy kéreget és hajléktalanszállóban lakik.

H

Már amennyiben reális keresztmetszetnek tekinthető a két kötet. Ezzel kapcsolatban vannak némi kétségeim, először is a megkérdezettek, pontosabban a megnyilatkozók alacsony száma miatt: A Melegfront 29, a Júlia és Júlia csak 14 érintettől idéz hosszabban. Feltételezhetjük, hogy ennél jóval több személyt próbált szóra bírni a szerző, mint ahogy feltételezhetjük azt is, hogy az elzárkózók tapasztalatai akár jelentős mértékben is átrajzolhatnák az elénk tárt összképet.

A személyes vallomások alighanem ezért is egészülnek ki a pornóvideo-piac vonatkozó részének hosszas ismertetésével és elemzésével, meglehetősen extrém apróhirdetések bemutatásával, meleg és leszbikus mozgalmárok elméleti okfejtéseivel. És bőségesen esik szó egy-egy eseti homofób megnyilatkozásról is. Mindez átfogó helyzetképnek kevés, hangulatérzékeltetésnek viszont egy kissé hosszadalmas itt-ott.

A szerző dicséretes módon jelzi mindkét kötet elején, hogy az idézetek szerkesztettek, ám ez olykor kételyeket ébreszt: több esetben is úgy tűnik, hogy túlságosan kerekek, átgondoltak, azonos kulturális szintre egyenlítettek a megnyilatkozások. Az interjúkat és interjúrészleteket egyfajta - mondjuk így - elméleti keret fogja össze, laza, olykor talán egy kissé esetlegesnek tűnő szemelgetés a kérdéskör szakirodalmában. A könnyedség, olvasmányosság dicséretes, hiszen ez teszi lehetővé, hogy a két könyv eljuthasson a szélesebb közönséghez is, nem csak azokhoz, akiket amúgy sem kell meggyőzni létező szexuális orientációk létjogosultságáról. Mégis néha az volt az érzésem, hogy ez a szemelgetés nem a szélesen megalapozott szakirányú ismeretek magabiztos hátországa felől történik.

H

Mindez azonban végül is másodlagos probléma. Mert Szilágyi Gyula két könyvét elsősorban üdvözölni kell, mindenekelőtt amiatt az alapjában véve szerény, kissé rácsodálkozó, kissé zavartan kíváncsiskodó attitűdje miatt, amelynek segítségével meggyőzően vezeti el az olvasót a homoszexualitást megértő, elfogadó álláspont felé. Ráadásul áttételes módon egy kicsit arra is ösztönzi, hogy a feltárulkozó vallomások hatása alatt, szexuális beállítódásától függetlenül, feltegyen magának néhány gyanakvó kérdést saját érzelmi és szexuális életének egy-egy homályban tartott szegletét illetően.

Kovácsy Tibor

Mindkét kötet: Magyar Könyvklub, 2002; 172, illetve 128 oldal, ár nélkül

Figyelmébe ajánljuk