mi a kotta?

Kürtös és sajtkereskedő

  • mi a kotta
  • 2013. szeptember 1.

Zene

"Wolfgang Amadé Mozart megkönyörült a szamár, ökör, bolond Leutgeben" - ezt a sajátságos humorú zeneszerzői ajánlást írta 1783-as Esz-dúr kürtversenye elé Mozart, ezáltal is megörökítve atyai jó barátja, a kürtvirtuózi működés mellett ekkortájt már egy bécsi sajtkereskedést is működtető Joseph Leutgeb derűs emlékezetét. A még Salzburgból ismerős kürtművész, aki részben épp Leopold Mozart kölcsönének köszönhetően nyithatta meg császárvárosi sajtboltját, Mozart egyik legkedvesebb, valósággal meghitt ismerőse volt, akinek otthonában vendégeskedve - az életrajzok finomkodó megfogalmazása szerint - a szertelen géniusz "szabadjára engedhette olykor sziporkázó szellemét". Ez a gyakorlatban például azt jelentette, hogy Mozart hol a sarokba térdepeltette a nálánál 24 évvel idősebb kürtöst, hol meg laponként szedegettette össze Leutgebbel a neki szánt versenymű kottáját. A legfentebb emlegetett kürtverseny most csütörtökön Tóth Bálint szólójával hangzik majd fel, nyitószám gyanánt a Concerto Budapest nyár esti koncertjén (Pesti Vármegyeháza, augusztus 1., nyolc óra). Az est vezénylője és levezénylője Berkes Kálmán lesz, aki a kürtverseny nyomában sorra kerülő Klarinétötös előadásakor egy másik Mozart-kebelbeli hangszeres művész, Anton Stadler parádés szólamát fogja majd megörökölni.

"A publikum (márpedig a publikum soraiban ilyesmivel gyakran találkozhatni) az első napon nem igazán tudta, mit gondoljon a darabról. Pártatlan hozzáértőktől hallani lehetett némely brávó-kiáltást, a felsőbb emeletek erkélyein helyet foglaló bárdolatlan fickók, ahogy csak tudták, teleszívták bérbe adott tüdejüket, és amilyen hangosan tudtak, pisszegtek, hogy megsiketítsék az énekeseket és a nézőket; aminek következtében a darab végén megoszlottak a vélemények." A Wiener Realzeitung 1786-os beszámolója szerint valahogy így alakult a Figaro házassága legelső előadásának közönségfogadtatása, ámde Mozart "sziporkázó szelleme" persze rövid úton itt is diadalmaskodott. A Városmajori Szabadtéri Színpadon most "vígopera másként" alcímmel ellátva ígérkezik egy vadonatúj Figaro-produkció: az énekesként is közreműködő Hábetler András rendezésében, Köteles Géza vezényletével (augusztus 2. és 3., nyolc óra). A két szabadtéri estén izgalmas tehetségű operaénekesek sora szerepel, így Almaviva gróf szerepében Kovács István fog föllépni, míg Cherubino nadrágjába Mester Viktória bújik majd.

A hétvégén azután véget ér majd az idei nyárra a Nemzeti Filharmonikus Zenekar martonvásári kitelepüléseinek sorozata: slágerszámok egész sorával, Kokas Katalin (képünkön) közreműködésével és hozzá Vásáry Tamás vezénylete alatt (augusztus 3., hét óra). Alig több mint egy héttel a méltán közszeretetnek örvendő karmester-zongorista-zenei ismeretterjesztő 80. születésnapja előtt Vásáry két Beethoven-szimfónia, a Nyolcadik és az Ötödik között két népszerű románcot vezényel majd a szépséges, s úgy lehet, fél szemmel már Kaposvár felé tekintő hegedűművésznőt kísérve.

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.