mi a kotta?

Kürtös és sajtkereskedő

  • mi a kotta
  • 2013. szeptember 1.

Zene

"Wolfgang Amadé Mozart megkönyörült a szamár, ökör, bolond Leutgeben" - ezt a sajátságos humorú zeneszerzői ajánlást írta 1783-as Esz-dúr kürtversenye elé Mozart, ezáltal is megörökítve atyai jó barátja, a kürtvirtuózi működés mellett ekkortájt már egy bécsi sajtkereskedést is működtető Joseph Leutgeb derűs emlékezetét. A még Salzburgból ismerős kürtművész, aki részben épp Leopold Mozart kölcsönének köszönhetően nyithatta meg császárvárosi sajtboltját, Mozart egyik legkedvesebb, valósággal meghitt ismerőse volt, akinek otthonában vendégeskedve - az életrajzok finomkodó megfogalmazása szerint - a szertelen géniusz "szabadjára engedhette olykor sziporkázó szellemét". Ez a gyakorlatban például azt jelentette, hogy Mozart hol a sarokba térdepeltette a nálánál 24 évvel idősebb kürtöst, hol meg laponként szedegettette össze Leutgebbel a neki szánt versenymű kottáját. A legfentebb emlegetett kürtverseny most csütörtökön Tóth Bálint szólójával hangzik majd fel, nyitószám gyanánt a Concerto Budapest nyár esti koncertjén (Pesti Vármegyeháza, augusztus 1., nyolc óra). Az est vezénylője és levezénylője Berkes Kálmán lesz, aki a kürtverseny nyomában sorra kerülő Klarinétötös előadásakor egy másik Mozart-kebelbeli hangszeres művész, Anton Stadler parádés szólamát fogja majd megörökölni.

"A publikum (márpedig a publikum soraiban ilyesmivel gyakran találkozhatni) az első napon nem igazán tudta, mit gondoljon a darabról. Pártatlan hozzáértőktől hallani lehetett némely brávó-kiáltást, a felsőbb emeletek erkélyein helyet foglaló bárdolatlan fickók, ahogy csak tudták, teleszívták bérbe adott tüdejüket, és amilyen hangosan tudtak, pisszegtek, hogy megsiketítsék az énekeseket és a nézőket; aminek következtében a darab végén megoszlottak a vélemények." A Wiener Realzeitung 1786-os beszámolója szerint valahogy így alakult a Figaro házassága legelső előadásának közönségfogadtatása, ámde Mozart "sziporkázó szelleme" persze rövid úton itt is diadalmaskodott. A Városmajori Szabadtéri Színpadon most "vígopera másként" alcímmel ellátva ígérkezik egy vadonatúj Figaro-produkció: az énekesként is közreműködő Hábetler András rendezésében, Köteles Géza vezényletével (augusztus 2. és 3., nyolc óra). A két szabadtéri estén izgalmas tehetségű operaénekesek sora szerepel, így Almaviva gróf szerepében Kovács István fog föllépni, míg Cherubino nadrágjába Mester Viktória bújik majd.

A hétvégén azután véget ér majd az idei nyárra a Nemzeti Filharmonikus Zenekar martonvásári kitelepüléseinek sorozata: slágerszámok egész sorával, Kokas Katalin (képünkön) közreműködésével és hozzá Vásáry Tamás vezénylete alatt (augusztus 3., hét óra). Alig több mint egy héttel a méltán közszeretetnek örvendő karmester-zongorista-zenei ismeretterjesztő 80. születésnapja előtt Vásáry két Beethoven-szimfónia, a Nyolcadik és az Ötödik között két népszerű románcot vezényel majd a szépséges, s úgy lehet, fél szemmel már Kaposvár felé tekintő hegedűművésznőt kísérve.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.