lemez - SHE & HIM: VOLUME TWO

  • Soós Csaba
  • 2010. április 8.

Zene

A suszter maradjon a kaptafánál - tartja a mondás. Persze akadhatnak kivételek, és a She & Him projekt mögött álló Zooey Deschanel feltétlenül ezt a kategóriát erősíti.
A suszter maradjon a kaptafánál - tartja a mondás. Persze akadhatnak kivételek, és a She & Him projekt mögött álló Zooey Deschanel feltétlenül ezt a kategóriát erõsíti. Elvileg színésznõ volna, de 2008 óta az amerikai folkos-bluesos dalszerzõ-énekes, M. Ward társaságában (õ ugye a "Him") mûvészi önmegvalósítását a filmeskarrierrel párhuzamosan zenei pályára is terelte. Ráadásul a dolog nem elõzmények nélkül való. Már a Majdnem híres címû filmben is zenerajongó csajt alakított, aki a késõbb popújságíróvá vedlõ öccsét bevezette a könnyûzene varázslatos világába, aztán ott van a 2007-es The Go-Getter címû roadmovie, ahonnan a Warddal való közös munka datálható (a filmzenelemezen közösen adtak elõ egy feldolgozást), és feltétlenül meg kell említeni színészkollégájának, Jason Schwarztmannak a Coconut Records név alatt kiadott 2007-es, nagyszerû elsõ albumát, hiszen Zooey két dalában is vokálozott.

A két évvel ezelõtti Volume One megjelenésekor nemcsak azt tudhattuk meg, hogy Deschanel imádja a korai hatvanas évek dúsan, de közben "szellõsen" is hangszerelt popját, hanem az is kiderült, hogy bár újat nem tud hozzátenni a mûfajhoz, a maga szûkre szabott keretein belül egészen kedves és fülbemászó dalokkal képes megtölteni egy lemezt. És ezt a mondatot akár a Volume Two-ról is le lehetne írni, annyi apró különbséggel, hogy a countrys számok most kicsit háttérbe szorultak, átadva helyüket a láblógatós, napsugaras, tengerparti homokban gázolós ábrándozásoknak. Már csak a filmet kéne megrendezni hozzá.

Merge, 2010

*** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.