John Matthias, a brit tudós és zenekészítő története ékes példája annak, hogy az igazi reneszánsz emberek, a polihisztorok még nem vesztek ki a világból. "Természetesen" csodagyerekként kezdte pályafutását: kivételes hegedűtudását elsőként egy gyermekzenekarban kamatoztatta, így azután volt ideje megszokni a publikum moraját. Később tehetsége más területen is megmutatkozott, s elméleti fizikát tanult az Exeteri Egyetemen: 1998-ra el is készült a szuperfolyékony hélium tanulmányozásán alapuló PhD-dolgozatával - eközben hasonszőrű társaival létrehozta az Exeteri Kortárs Zenei Csoportot, amelynek előadásai többek között a közlekedési folyamatmodellekhez használt matematikai struktúrákra épültek. S ha még nem említettük volna: Matthias egyik iskolatársát Thom Yorke-nak hívták, így hát hegedűjátéka felcsendült a Bends című klasszikus Radiohead-albumon is. Később Matthew Herberttel hozta össze a sors - az ő Lifelike kiadójánál jött ki első szólóanyaga, a Smalltown Shining, amely meglehetős eredménnyel ötvözi a szupermodern elektronikus hangzást és Matthias sajátos, akkortájt alakuló folkos formanyelvét. A következő lépés a Coldcut-duóval való kollaboráció volt: a 2005-ös Sound Mirrors album egyik kulcsdala, a Man In A Garage közös munka, s ezek után nem meglepő, hogy éppen Coldcuték vállalták az új John Matthias-album produceri munkáit.
Az eredmény pedig, mondhatni, hibátlan: hősünk kivételes dalszerzői-előadói képességei, az egyszerű, mégis hatásos hangszerelési lelemények, az akusztikus és elektromos hangszerek, valamint a finoman beúszó analóg szintihangok együtt valami egészen varázsos hangulatot teremtenek. S ehhez jön a muzsikáló fizikus sajátos elbeszélői vénája: mind a tizenkét, amúgy tökéletesen és hatásosan megformált dal egy-egy rövid történet, ha úgy tetszik, zenés tárcanovella, amelyek témáit a szerző az utcán vagy kedvenc olvasmányaiban lelte fel. A konkrét forma egyaránt lehet szinte klasszikus folk-blues (Viper's Nest), avagy már-már klausztrofóbiás hangulatú, a sikoltó hegedű és a gitár párbajára építő akusztikus rock (Police Car); de akad itt torzításban tobzódó, nyomulós rock and roll (Blind Lead The Blind, Spinnaker) meg melankolikus ballada (Evermore) is - a lényeg, hogy valamennyiük megkapó darab, mely sem a fület, sem a szívet nem hagyja érintetlenül.
Counter/Neon Music 2008
