Mindenekelőtt be kell vallanom: magam is ahhoz a generációhoz tartozom, mely főként tekerős diafilmeken szocializálódott/tanult meg olvasni - olyanokon, mint a Hókirálynő című depressziós pszichodráma, a Kiskakas gyémánt félkrajcárja, mely egy kicsit kolhászmihályos, lázadó darab, vagy az Első nap az óvodában (a kávé keserű, a mártás savanyú stb.) című szocializációs tanmese: mivel a gyerek általában hamarabb tanulja meg kívülről a filmek ritmikus prózáját, mint felnőtt rokonai, remek alkalom kínálkozik a nagypapi/nagynéni fegyelmezésére. Más kérdés, hogy saját egykorú gyűjteményemből hiányzott Fülöp István Csodaautója - ebből a szempontból kifejezetten előnyös, hogy Grencsó István és kollektívája most előszedte, sőt meg is zenésítette e lomtárban fellelt alkotást, így lett a médium természetéből fakadóan kicsit cammogó ritmusú diafilmből pörgős, zenés road-movie. A Dream Car sajátos varázsát a diafilmszövegek álomszerű elővezetése adja: a Privát Magyarország sorozat állandó hangja, Szemző Tibor ezúttal is kiváló narrátornak bizonyult. A közreműködő zenészek névsora is figyelemre méltó: fúvós hangszereken a zenekarvezető Grencsó István, bőgőn Benkő Róbert, ütős hangszereken Jeszenszky György, gitáron Hajnóczy Csaba, hegedűn Kenderesi Gabi játszott, mi több, utóbbi vokálozik is a le-mezen, akárcsak a Voces énektrió, sőt egy szám erejéig (Dzsungel) beszáll MC Busa is. A szövegekhez, ének-, sőt rádióreklám-betétekhez kiválóan simulnak a zenék: az ambient hangulatoktól a noise-os gitárfutamokig, a dzsessztől az experimentális rockzenéig terjed a paletta, sőt akad olyan szám is (Marabu), mely a maga laza, jól táncolható formájában tökéletesen megbújna egy nu-jazz kompiláción. Az egyes diafilmkockákra készült kompozíciók pedig egyetlen, egységes zenei folyammá állnak össze, s a mese magával ragad - amíg csak tart a diafilmszerző szép megfogalmazása szerinti álomidő. Az ember csak azt sajnálja, hogy nincs kéznél az eredeti diafilm, a vetítő meg egy jó kis fehér falfelület, s azután hangosan felolvasni, hogy aszondja: "Laci, Peti jóbarátok, együtt vannak sülve-főve, Péter folyton futballozna, Laci térdén mesekönyve." A lemezen, mely az alkotók magánkiadásában (nem mellékesen a Közgáz Vizuális Brigád támogatásával) jelent meg, a mohó befogadó találhat még egy bónuszkompozíciót is, melyet a tavalyi Mediawave-en rögzítettek, utána pedig irány a bolhapiac diafilmrészlege, hátha akad még egy példány a Dzsungel könyvéből, esetleg a Koppányi aga testamentumából, hogy el ne felejtsünk olvasni.
- minek -
Szerzői kiadás, 2003
