Lemez: Annak rendjén (Nick Cave and the Bad Seeds: Nocturama)

publikálva
2003/6. (02. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Miután felbomlott a Birthday Party és megalakult a Bad Seeds, még sokáig Nick Cave jelentette számomra "az év lemezeit" éppúgy, mint a mindennapi hallgatnivalót. Arról a bő évtizedről beszélek, amely 1983-mal vette kezdetét, s az akkor alternatívnak nevezett rockzenét olyan elévülhetetlen albumokkal gazdagította, mint a From Her to Eternity, a The Firstborn is Dead, a Your Funeral... My Trial, a Tender Prey, a The Good Son vagy a Let Love In. Aztán új szelek kezdtek fújni, a "könnyűzenének" megannyi új stílusát és új istenét hordva garmadába, de - a The Boatman´s call, majd a No more shall we part csendes-nyugis hangulatával - Cave is tett egy keveset azért, hogy távolabbra húzódjon tőlem. Ami persze korántsem egyenlő azzal, hogy egy új album megjelenése ne izgasson. Nagyon.

Miután felbomlott a Birthday Party és megalakult a Bad Seeds, még sokáig Nick Cave jelentette számomra "az év lemezeit" éppúgy, mint a mindennapi hallgatnivalót. Arról a bő évtizedről beszélek, amely 1983-mal vette kezdetét, s az akkor alternatívnak nevezett rockzenét olyan elévülhetetlen albumokkal gazdagította, mint a From Her to Eternity, a The Firstborn is Dead, a Your Funeral... My Trial, a Tender Prey, a The Good Son vagy a Let Love In. Aztán új szelek kezdtek fújni, a "könnyűzenének" megannyi új stílusát és új istenét hordva garmadába, de - a The Boatman´s call, majd a No more shall we part csendes-nyugis hangulatával - Cave is tett egy keveset azért, hogy távolabbra húzódjon tőlem. Ami persze korántsem egyenlő azzal, hogy egy új album megjelenése ne izgasson. Nagyon.

A napokban megjelent Nocturama felvételére Cave szülővárosában, Melbourne-ben került sor a Bad Seeds tavalyi, ausztrál turnéja során. Ebből persze még nem következik, hogy elragadta a nosztalgia, mindenesetre több húsz-harminc éves emlék is helyet kapott ezen az albumon. Chris Baily - aki az első felkapott ausztrál punkzenekar, a The Saints énekese volt - egy duettben, a The Blockheads - ami Ian Dury kísérő zenekara volt - három szám vokáljában, és egyáltalán, olykor a Birthday Partyt idéző, túlcsorduló szenvedély. Ami annyit tesz, hogy Cave és az ő kissé bágyadt zongorája legfeljebb három-négy dalt ural, míg a többiben Mick Harvey és Blixa Bargeld és Thomas Wydler és Martyn P. Casey és (már egyenrangú tagként a Dirty Three-hegedűs) Warren Ellis annak rendje szerint "kivadulhatta" a magáét. Jobbára szerelmes dalokról lévén szó, a Let Love Innel kínálkozhat párhuzam - a hevületnek ahhoz mérhető hőfokával bír úgy a Bring It On, mint a Dead Man In My Bed, a tizenöt percen át forrongó Babe, I´m On Fire vagy a meghittségében is megrázó Wonderful Life.

Így hát Cave sorsát és alkotókedvét tekintve aggodalomra semmi okunk. Könnyen lehet: kevésbé volt felkavaró az a kiegyensúlyozottság, amelyben pár éve él, de lám, ennek a csendnek a mélyéből ugyanannak a pokolgépnek a ketyegése hallható. És ez több mint megnyugtató.

Marton László Távolodó

Mute/EMI, 2003

publikálva
2003/6. (02. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...