Lemez: Egyedül nem megy (Massive Attack: 100th Window)

  • Kesjár Ádám
  • 2003. február 13.

Zene

Jó tizenöt éve a fene sem gondolta volna, hogy a következő évtizedben a zenei világ nyálcsorgató ámulattal figyeli majd Bristolt, a jelentéktelen, ámde annál füstösebb-koszosabb angol iparvárost. Pedig a 80-as évek végén már aktivizálta magát a Wild Bunch nevű kollektíva, melynek tagjai között a későbbi Massive Attack mellett ott volt Roni Size és Goldie.
Jó tizenöt éve a fene sem gondolta volna, hogy a következő évtizedben a zenei világ nyálcsorgató ámulattal figyeli majd Bristolt, a jelentéktelen, ámde annál füstösebb-koszosabb angol iparvárost. Pedig a 80-as évek végén már aktivizálta magát a Wild Bunch nevű kollektíva, melynek tagjai között a későbbi Massive Attack mellett ott volt Roni Size és Goldie.

Aztán gyönyörű évek jöttek, megszületett a triphop, mely - kezdetben legalábbis - szigorúan csak "bristoli" lehetett. A tengerentúlról importált hip-hopból fabrikált, melankolikus, dubbal-reagge-vel, elektróval, csodaszép vokálokkal, vonósokkal és még ki tudja, mivel megküldött lírai alkotások közül elsőként a Massive Attack Blue Lines-a jutott a nagyközönség elé.

A sound system jelleget (sok "külsős" művész bevonása és általában a nyitottság) mindig gondosan őrző trió (Mushroom, Daddy G, 3D) két további albumon dokumentálta a posztmodern urbánus lét kínjait-örömeit. A dzsesszes Protection után önállósította magát a csapathoz addig szorosan kapcsolódó Tricky, ám a tudatalattiját rímekbe öntő, nagy lélekkel megvert kis fekete ember hiányát a harmadik sorlemez Mezzanine-on nem lehetett észrevenni. A rockból is merítő előző lemez után azonban kiszállt az addig az alapokért felelős Mushroom, és a 100th Window készítésénél nem volt jelen (állítólag gyermeke születése miatt, de a turnéhoz persze csatlakozik majd...) a morcos rapper, Daddy G sem.

Szóval maradt Robert "3D" Del Naja és az ő paranoid, politikával zsúfolt látomása az aktuális világállapotról, mit mondjak, nem túl szívmelengető. Az atomjaikra bomló, gonoszul a háttérben lüktető hangokat, a semmiből ideszűrődő gitártémák foszlányait, itt-ott az arab világ dallamainak (és persze Del Naja monoton hangjának) hatását a hűséges Horace Andy finoman hullámzó éneke és Sinéad O´Connor feminin szabadságharcos vokálja hivatottak ellensúlyozni.

Utóbbiról nem gondoltam volna, hogy az ő három száma (What Your Soul Sings, Special Cases, A Prayer For England) kimondottan erősre sikeredik, pedig így történt. Horace-ünk csak részben hozza a formáját, valószínűleg a fent említett körítésnek köszönhetően is. A korong persze nem rossz, attól szerencsére messze járunk, de az erőltetett konceptjelleg és a túlzott moralizálás mintha tévútra vitték volna az egyszemélyes csapatot, és persze fájón hiányoznak a korábbi alkotótársak is.

Kesjár Ádám

EMI, 2003

Figyelmébe ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.