Lemez: Az olaszok már a spájzban vannak (Antonio Faraó: Next Stories)

  • Czabán György Hurka
  • 2002. június 20.

Zene

Adzsessz eredendően fekete találmány, és erősen kötődik a fekete bőrszínhez. Ehhez képest az a legújabb trend, hogy számos európai zenész, illetve zenekar küzdi föl magát az élvonalba. Dánok, franciák, németek, olaszok. Erik Truffaznak, a francia trombitásnak a lemezeit az egyik legpatinásabb amerikai lemezcég, a Blue Note adja ki.
Adzsessz eredendően fekete találmány, és erősen kötődik a fekete bőrszínhez. Ehhez képest az a legújabb trend, hogy számos európai zenész, illetve zenekar küzdi föl magát az élvonalba. Dánok, franciák, németek, olaszok. Erik Truffaznak, a francia trombitásnak a lemezeit az egyik legpatinásabb amerikai lemezcég, a Blue Note adja ki.

Egyre többet hallani az olaszokról is. Gianluigi Trovesi, Paolo Fresu, Roberto Ottaviano és még sorolhatnám a nálunk szinte ismeretlen neveket. Közéjük való Antonio Faraó, aki 1965-ben született Rómában, s miközben zenei tanulmányait végezte a Verdiről elnevezett konzervatórium zongora szakán, szorgalmasan látogatta a dzsesszklubokat. Számos díjat nyert, játszott fontos emberekkel - mint Branford Marsalis, Joe Lovano, Lee Konitz -, és ma már a New York-i dzsesszélet egyik kedvelt alakja.

A Next Stories a harmadik albuma, melyen két fekete, Gane Jackson és Pibo Marquez kíséri ütőhangszeren, valamint Ed Howard bőgőzik. Kilenc kompozíció hallható, kettő sztenderd, a többi Faraó-szerzemény. Szabályos, kerek mainstream dzsessz. Próbálok belehallani valami latint, olaszosat, de nem megy. Semmi szuvenír, semmi Európa. McCoy Tyner, Herbie Hancock, Kenny Kirkland vonalának egyenes folytatása. A fiatalok közül talán Brad Mehldauval rokonítható, ha másért nem, akkor a komolyzenei képzettség okán, annak melankóliája nélkül.

De nem kell megijedni, semmi esztétizálás, semmi sznobéria nincs az anyagban. Gurulós dzsessz felsőfokon, se több, se kevesebb, ami nyilván eladhatóvá teszi bárhol a világon. Viszont olyan, mint a többi. A showbusiness nemzetek feletti dolog, akár a hamburger, ha valaki a nagyok közé akar kerülni, nem a sajátosságait kell hangsúlyoznia.

Úgy tűnik, Faraónak ez sikerült.

Czabán György Hurka

Enja Records/Zenesegély, 2002

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.