Lemez: Briliáns kamarazene (Joe Lovano: Flight Of Fancy)

  • Czabán György Dolly
  • 2001. május 24.

Zene

Lovano ma New York legelismertebb szaxofonosa, és okkal az. Zenészcsaládban született 1952-ben, a Berklee College Of Musicban (is) tanult, játszott Chet Bakerrel, Charlie Hadennel, Aldo Romanóval, Ed Blackwell-lel. Nagyszabású életmű van mögötte, elég, ha csak a nemrég Magyarországon is járt trióval készült felvételeire gondolunk, melyben Paul Motian dobol, és Bill Frisell gitározik. Gurulós stílusa, kiváló tempóérzéke van, szeret a legjobb dobosokkal dolgozni.
Lovano ma New York legelismertebb szaxofonosa, és okkal az. Zenészcsaládban született 1952-ben, a Berklee College Of Musicban (is) tanult, játszott Chet Bakerrel, Charlie Hadennel, Aldo Romanóval, Ed Blackwell-lel. Nagyszabású életmű van mögötte, elég, ha csak a nemrég Magyarországon is járt trióval készült felvételeire gondolunk, melyben Paul Motian dobol, és Bill Frisell gitározik. Gurulós stílusa, kiváló tempóérzéke van, szeret a legjobb dobosokkal dolgozni.

A Flight Of Fancy a trió játéklehetőségeit kutatja, és ebben a minőségben - Trio Fascination Edition Two alcímmel - egy sorozat második része. (Az első részben Elvin Jones dobol, és Dave Holland bőgőzik, de ezt nem forgalmazzák Magyarországon.) Négy különböző trióval készült felvétel hallható a következő közreműködőkkel: 1. Cameron Brown - bőgő, Idris Muhammad - dob; 2. Billy Drewes - szopránszaxofon, Joey Baron -dob; 3. Toots Thielemans - harmonika, Kenny Werner - zongora; 4. Dave Douglas - trombita, Mark Dresser - bőgő. Pazar névsor, és egymástól teljesen eltérő lehetőségeket kínál, hangulatokban, ízekben, dinamikában, amit ki is aknáz az anyag. Felbontja a hagyományos "együttes" paradigmáját, Lovano érdeklődésének széles skáláját foglalja össze egyetlen albumon, koherens zenei látomást mutatva fel különböző fénytörésekkel. És mégsem válogatás. Úgy van összerakva az anyag, hogy szinte észrevétlenül folyik át egyik kontextusból a másikba, néhol a számokon belül is.

A tematikus anyag csak kiindulási pont, Lovano szerzeményei közé sztenderdek vannak elszórva, de dolgozni kell a hallgatónak, hogy kiszálazza őket. A lényeg a textúra, a hangzás, a közös improvizáció, mely a kölcsönös tiszteleten alapul.

Akkor lehet nagyon szeretni a szaxofont, ha teljesen háttérbe szorul maga az instrumentum, és felsejlik a zene spirituális tartalma. Lovanónak elképesztő tónusai vannak, az emberi hang lehet talán ilyen gazdag, mondhatjuk: szép.

Czabán György Dolly

Blue Note, 2001

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.