Lemez: Feltámadás (John Patton: Minor Swing)

  • 2004. április 22.

Zene

Big John Patton sohasem volt nagy innovátor. A mamától még zongorázni tanult, aztán a hatvanas évek elején, miután New Yorkba költözött, áttért a Hammond B-3-as orgonára. Először Grant Greennel, majd Lou Donaldsonnal készített lemezeket, de 1963-ban Alfred Lion - a Blue Note alapítója - jóvoltából már a saját neve alatt is rögzíthetett egy anyagot. Ezt számos kiváló album követte, mint például a Let 'em Roll, ám a hetvenes években ez a hangzás egyszerűen kiment a divatból, ezzel a nagyszerű hangszerrel együtt. Pedig Patton nagy király volt addig a gurulós soul-dzsessz szcénában, a fekete blues gyárilag bele volt kódolva, és lazán mozgott a bop meg a funky világában is.

Big John Patton sohasem volt nagy innovátor. A mamától még zongorázni tanult, aztán a hatvanas évek elején, miután New Yorkba költözött, áttért a Hammond B-3-as orgonára. Először Grant Greennel, majd Lou Donaldsonnal készített lemezeket, de 1963-ban Alfred Lion - a Blue Note alapítója - jóvoltából már a saját neve alatt is rögzíthetett egy anyagot. Ezt számos kiváló album követte, mint például a Let 'em Roll, ám a hetvenes években ez a hangzás egyszerűen kiment a divatból, ezzel a nagyszerű hangszerrel együtt. Pedig Patton nagy király volt addig a gurulós soul-dzsessz szcénában, a fekete blues gyárilag bele volt kódolva, és lazán mozgott a bop meg a funky világában is.

Aztán hosszú hallgatás után a fiatal, avantgárd nemzedék újra előbányászta a mestert. 1993-ban készült egy album "Big" John Zorn közreműködésével, Blue Planet Man címmel, amit '95-ben a Minor Swing követett. Ezen a korongon hat Patton-szerzemény mellett egy Larry Young-darab szerepel. Zorn nagy alázattal szolgálja az akkor ötvenkilenc éves mestert, így néhány kitöréstől eltekintve nem róla szól a dolog, akár azon az albumon, ahol Sonny Clark szellemét idézi meg modernista barátaival, Voodoo címmel.

Persze az ezerarcú altszaxofonosnak azért nincs a vérében a blues, így inkább az intellektuális post-bop felé mozog, de ettől még nem válik eklektikussá az anyag, s nem türemkedik ki a füstös bárzenék kategóriájából. Patton dominál, játéka érzékeny és lassú - mint mindig -, és a Hammond is éppen úgy szól, mint egykor. Kenny Wollesen tanárosan dobol, Ed Cherry gitárjátéka pedig leginkább Kenny Burrellt idézi. Zorn életművét mindig is lenyűgözővé tette, ahogy társaival a stílusok között mozgott, ahogy egymástól hihetetlenül távoli zenei világokban is képes volt érvényeset alkotni - gondolok itt a legvadabb metálzúzástól a kortárs kamarazenéken keresztül a klasszikus dzsesszig. Ezek az urak már egyetemeken képezték magukat, világot láttak, és nem feltétlenül heroint reggeliznek. A zenetörténet a kisujjukban van Wagnertől Ligetiig, és a dzsessz hagyományát sem vetik el. Sőt arra is van energiájuk, hogy a kevésbé ismert hősök előtt tisztelegjenek, vagy segítsék őket rehabilitálni. Erre szép példa ez az album, ami egyiküknek sem a csúcsprodukciója, viszont az a fajta örömzene, amit bármikor jó hallgatni.

És hogy most miért érdekes mindez? Egyrészt adózzunk Big John Patton emlékének, aki 2002-ben eltávozott közülünk, másrészt örüljünk, hogy a kilencvenes években a modern dzsessz egyik legfontosabb kiadója, a DIW forgalmazóra talált kis hazánkban. Ami nagy szó, hiszen miközben a nem kifejezetten mainstream zenék kínálata rohamosan csökken az utóbbi időkben, hozzáférhetővé válhatnak David Murray, az Art Ensemble of Chicago vagy a Zorn-féle Masada kiváló anyagai.

Czabán György

DIW/CD Bár, 1995

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.