Lemez: Másképp ugyanaz (Neurosis & Jarboe)

  • 2004. február 5.

Zene

A Neurosis közel három éve adta ki utolsó nagylemezét, az önmagukhoz képest kissé álmosra sikeredett A Sun That Never Setset; míg Jarboe egyik legutóbbi fellépésének a Neotropic ambient-hangulatú albumán (La Prochaine Fois) örvendhettünk. A közös lemez kiadásának ötletét többéves távmunka követte, de hát a Swans-oszlop Jarboe és a kaliforniai polihisztorok sem mai fiatalok már. A Neurosisra (Jarboe-val ellentétben) amúgy nem jellemző az efféle kollaboráció, más irányú elképzeléseiket általában saját alterego-zenakaruk (Tribes of Neurot) vagy lemezkiadójuk (Neurot Recordings) révén valósítják meg.

A Neurosis közel három éve adta ki utolsó nagylemezét, az önmagukhoz képest kissé álmosra sikeredett A Sun That Never Setset; míg Jarboe egyik legutóbbi fellépésének a Neotropic ambient-hangulatú albumán (La Prochaine Fois) örvendhettünk. A közös lemez kiadásának ötletét többéves távmunka követte, de hát a Swans-oszlop Jarboe és a kaliforniai polihisztorok sem mai fiatalok már. A Neurosisra (Jarboe-val ellentétben) amúgy nem jellemző az efféle kollaboráció, más irányú elképzeléseiket általában saját alterego-zenakaruk (Tribes of Neurot) vagy lemezkiadójuk (Neurot Recordings) révén valósítják meg.

Az utóbbi évek lassan, de biztosan szelídülő Neurosis-hangzása, a szorongásait világba üvöltő férfikar lecserélése egy női hangra (mégha az Jarboé is); Steve Von Till és Scott Kelly patetikus-akusztikus szólólemezei - megannyi baljós előjel. A cím nélküli korong mégis mindezek cáfolata, a legújabb egyórányi dózis klinikai tesztek igazolása nélkül is garantáltan hatásos. A Neurosis egészen sajátos hangulata Jarboe hangjától új erőre kapott. A dalok sokadik hallgatás után is a megfoghatatlanság állapotában maradnak, a hangszerek önálló útjukat járják, csakúgy, mint Jarboe, feltehetően, hogy egy-egy váratlan szinkronnak nagyobb nyomatékot adjanak. Szilánkok, karistolások mindenütt, hol egymásra épülő, hol egymást kiegészítő rétegek furcsa lüktetése. A Receive-ben például a dobütemeket felgyorsított, torz szívdobogás helyettesíti, itt-ott saját mélyrétegeibe rántva Jarboe szopránját is, miközben az akusztikus futamokat kiegészítő gitárgerjedések szinte észrevétlen dallamokká rendeződnek. A másik véglet pedig a zeneileg leginkább Neurosis-sémákra (lassú kibontakozás, megrendítő erejű váltások, félúton meditatív szünet) épülő s a címéhez illően kilenc perc alatt mindent kitörlő Erase, de a címek felsorolása folytatódhatna egészen nyolcig, hiszen minden tételben akadnak figyelemre méltó momentumok.

A Neurosis stílusirányzatokhoz nehezen köthető hangzásával eddig is már befutott együttesek tucatjait (Isis, Botch) inspirálta, mert mindig is többletet hordozott magában - zajt és harmóniát, szorongást és megnyugvást, a határok tiszteletben tartását és áthágását egyszerre. Bár ezúttal nincsenek tökéletesre csiszolt kompozíciók, vonósok, zongora, a végeredmény ugyanaz: egy újabb kíméletlen szembesítés önmagunkkal. Hatvanpercnyi küzdelem a hangokkal, a frusztráló tehetetlenséggel, még a lejátszó is beleizzad, mire mindannyian elcipeljük magunkat a végkifejletig, Jarboe monomániás konklúziójáig: "I'm ready, I'm ready, I'm ready" - huszonhétszer, de ezúttal nem a lemez akadt meg. Aztán folytatjuk tovább mi is ugyanazt, mindig másképp, hátha.

Kiss Tibor

Neurot Recordings, 2003

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.