A formátuma ugyan igencsak kilógna a mai mezőnyből, de mi tagadás, a jelenkor publicitásblöffjei nagyon is feküdnének Leonard Bernsteinnek. Bizony erről is tanúskodik annak az 1989-es legendás berlini Beethoven-koncertnek a harmincadik évfordulón most újra kiadott hang- és videófelvétele, ahol is a karmester jelentőségteljes gesztus gyanánt a „szabadság” szóra cserélte ki az Örömóda kulcsszavát. A berlini fal leomlását és egyáltalán a szabadság esztendejét ünneplő karácsonyi hangversenyen a IX. szimfóniát a szó szoros értelmében válogatott muzsikusok adták elő: New Yorktól Leningrádig összesen hat világhírű együttesből felkerekedve Bernstein invitálására. Aki persze nemcsak első osztályú médiamágnes volt, de többek közt nagy Beethoven-interpretátor is. Kevesebb mint tíz hónappal a halála előtt még mindig magával ragadó temperamentummal és érintetlen karizmával vezényelt, ami az ünnepi koncertnek és az azon közreműködő alkalmi formáció teljesítményének a mából visszatekintve is jelentőséget biztosít, egy nagy esemény légkörét érzékletessé téve. Visszahallgatva, vagyis csupán a hanganyag alapján mérlegelve már kevésbé szilárd ez a meggyőződésünk: különösen a zárótétel énekesi kvartettje tűnik kiegyenlítetlennek. Ott mintha a legjobb korszakát élő amerikai szoprán, June Anderson mindenki mást leárnyékolna, miközben az NDK-s szólista, Klaus König szívszorítóan provinciális tenormodorosságok birtokosaként mutatkozik be a nagyvilágnak és az utókornak.
Deutsche Grammophon CD+
DVD, 2019
