mi a kotta?

Grieg Ede

  • mi a kotta
  • 2019.12.14 11:11

Zene

„Grieg erős, izmos, nemzeties talentum, aki már fiatal korában kihirdette határozott programját: »Mi összeesküdtünk a Gade-féle, Mendelssohnnal elegyes, lágy skandinavizmus ellen, és lelkesen megyünk előre az új iskolával, mely népdalainkból fejleszti ki az északi zenét.« (Mikor születik meg a magyar muzsikus, akinek hasonló princípiumai lesznek!) A Peer Gynt, ez a négy kis zeneképből álló suite, nem ismeretlen a fővárosi közönség előtt; két-három év előtt hallhatta a konzervatórium egy hangversenyén. De ma mégis egészen újdonságszámba ment és fokozott érdeklődés tárgya volt, aminek oka a hozzánk is elérkezett Ibsen-divat. Grieg műve ugyanis az átöröklődés poétájának egy fantasztikus drámai költeményét illusztrálja. Ibsen Peer Gyntje egy anyja révén beteges fantáziával született ifjú, akinek képzelme emlékeztet a Don Quijotééra: rongyos pásztorleányban királykisasszonyt lát, a fenyőfát páncélos vitéznek nézi, a mesébe beleéli magát, és tömérdek képzelt kalandnak hőse. Amily zavaros, érthetetlen, nyers erejű poéma az Ibsen- könyv drámája: éppoly világos, tiszta, mély költemény Grieg e négy gyönyörű zeneképe.”

1891-ben így méltatta Edvard Grieget (vagy ahogy a korabeli magyar sajtóban néha írták: Grieg Edét) a Budapesti Hírlap műbírálója, aki Ibsent, lám, érthetetlennek vélte, Bartók meg Kodály világra jöttéről pedig még nem tudhatott, de a norvég zeneszerzőt minden jel szerint ismerte is meg értette is. A harmonikus tehetségű (kis)mester hamar utat talált a közönséghez – és a kedveltsége a korszakos stílus- és ízlésváltások közepette is csorbítatlan maradt. Így hát a Peer Gynt-szvitért (méghozzá az elsőért) meg az a-moll zongoraversenyért jövő kedden is okvetlenül felkerekedünk majd, szinte függetlenül az amúgy nagyon is említést érdemlő, kiváló előadóktól. A koncert zenekara ugyanis a 2008-as alapítású, de nemcsak ezért fiatal, soknemzetiségű Baltic Sea Philharmonic lesz, a versenymű szólóját Balog József játssza majd, vezényelni pedig Kristjan Järvi (képünkön) fog, akinek egyedien oldott mozgáskultúráját mindig megcsodáljuk (Nemzeti Hangversenyterem, november 19., fél nyolc).

Az elkövetkező napokban egyebekben is válasszuk mindenekelőtt azokat a koncerteket, ahol zongoraversenyt is ígér a program. Mondjuk, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar estjét, ahol a nagy Ránki Dezső ráadásul nem is csupán egyetlen zongoraverseny, közelebbről Haydn D-dúr versenyművének előadására vállalkozik majd, hanem szó szerint bevezetés gyanánt el fogja játszani Schumann Bevezetés és allegro appassionato című hangversenydarabját is (Zeneakadémia, november 15., fél nyolc). Vagy éppenséggel a Budapesti Fesztiválzenekar esedékes estjeit meg délutánját, ahol is Fischer Ivánék vendége a 74. születésnapját éppen a körükben ünneplő, pompás Elisabeth Leonskaja lesz, aki két fellépésén – csupa Dvořák-mű ölelésében – Beethoven IV. (G-dúr) zongoraversenyét, míg egy alkalommal V. (Esz-dúr, „Császár”) zongoraversenyét készül megszólaltatni (Nemzeti Hangversenyterem, november 21. és 22., háromnegyed nyolc, november 23., fél négy).

 

 

 

Neked ajánljuk