mi a kotta?

Grieg Ede

  • mi a kotta
  • 2019. december 14.

Zene

„Grieg erős, izmos, nemzeties talentum, aki már fiatal korában kihirdette határozott programját: »Mi összeesküdtünk a Gade-féle, Mendelssohnnal elegyes, lágy skandinavizmus ellen, és lelkesen megyünk előre az új iskolával, mely népdalainkból fejleszti ki az északi zenét.« (Mikor születik meg a magyar muzsikus, akinek hasonló princípiumai lesznek!) A Peer Gynt, ez a négy kis zeneképből álló suite, nem ismeretlen a fővárosi közönség előtt; két-három év előtt hallhatta a konzervatórium egy hangversenyén. De ma mégis egészen újdonságszámba ment és fokozott érdeklődés tárgya volt, aminek oka a hozzánk is elérkezett Ibsen-divat. Grieg műve ugyanis az átöröklődés poétájának egy fantasztikus drámai költeményét illusztrálja. Ibsen Peer Gyntje egy anyja révén beteges fantáziával született ifjú, akinek képzelme emlékeztet a Don Quijotééra: rongyos pásztorleányban királykisasszonyt lát, a fenyőfát páncélos vitéznek nézi, a mesébe beleéli magát, és tömérdek képzelt kalandnak hőse. Amily zavaros, érthetetlen, nyers erejű poéma az Ibsen- könyv drámája: éppoly világos, tiszta, mély költemény Grieg e négy gyönyörű zeneképe.”

1891-ben így méltatta Edvard Grieget (vagy ahogy a korabeli magyar sajtóban néha írták: Grieg Edét) a Budapesti Hírlap műbírálója, aki Ibsent, lám, érthetetlennek vélte, Bartók meg Kodály világra jöttéről pedig még nem tudhatott, de a norvég zeneszerzőt minden jel szerint ismerte is meg értette is. A harmonikus tehetségű (kis)mester hamar utat talált a közönséghez – és a kedveltsége a korszakos stílus- és ízlésváltások közepette is csorbítatlan maradt. Így hát a Peer Gynt-szvitért (méghozzá az elsőért) meg az a-moll zongoraversenyért jövő kedden is okvetlenül felkerekedünk majd, szinte függetlenül az amúgy nagyon is említést érdemlő, kiváló előadóktól. A koncert zenekara ugyanis a 2008-as alapítású, de nemcsak ezért fiatal, soknemzetiségű Baltic Sea Philharmonic lesz, a versenymű szólóját Balog József játssza majd, vezényelni pedig Kristjan Järvi (képünkön) fog, akinek egyedien oldott mozgáskultúráját mindig megcsodáljuk (Nemzeti Hangversenyterem, november 19., fél nyolc).

Az elkövetkező napokban egyebekben is válasszuk mindenekelőtt azokat a koncerteket, ahol zongoraversenyt is ígér a program. Mondjuk, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar estjét, ahol a nagy Ránki Dezső ráadásul nem is csupán egyetlen zongoraverseny, közelebbről Haydn D-dúr versenyművének előadására vállalkozik majd, hanem szó szerint bevezetés gyanánt el fogja játszani Schumann Bevezetés és allegro appassionato című hangversenydarabját is (Zeneakadémia, november 15., fél nyolc). Vagy éppenséggel a Budapesti Fesztiválzenekar esedékes estjeit meg délutánját, ahol is Fischer Ivánék vendége a 74. születésnapját éppen a körükben ünneplő, pompás Elisabeth Leonskaja lesz, aki két fellépésén – csupa Dvořák-mű ölelésében – Beethoven IV. (G-dúr) zongoraversenyét, míg egy alkalommal V. (Esz-dúr, „Császár”) zongoraversenyét készül megszólaltatni (Nemzeti Hangversenyterem, november 21. és 22., háromnegyed nyolc, november 23., fél négy).

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.