Akkor mondhatjuk, hogy valóban ismerünk egy zenetörténeti stíluskorszakot, ha a csúcsteljesítményei mellett a mellékfigurák alkotásait is el tudjuk helyezni. A nagy zenék erejét, komplexitását csak akkor értékelhetjük igazán, ha a rendkívülit a kor átlagtermése veszi körül. Így van mihez viszonyítani, a kismesterek opusai kontextust teremtenek a kiemelkedő alkotások köré. Érdemes hallgatni a munkáikat, még akkor is, ha nem váltják meg a világot. Sok értékes zenemű akad közöttük.
Korunk legkiválóbb fúvósötöse, a világklasszisokat tömörítő Les Vents Français (Emmanuel Pahud – fuvola, François Leleux – oboa, Paul Meyer – klarinét, Radovan Vlatković – kürt, Gilbert Audin – fagott) régóta élen jár a fúvósrepertoár rejtett zugainak felderítésében.
A 20. és 21. századi szerzők műveit felsorakoztató tavalyi dupla albumuk, a Moderniste után most hasonló örömmel hallgathatjuk a romantikusoknak szentelt új válogatást, rajta August Klughardt, George Onslow és Louis Spohr műveivel. Kvalitásos zenék nagy mesterségbeli tudással megírva (Onslow és Spohr műveiről Schumann is megbecsüléssel írt cikkeiben). A darabokra rávetül Beethoven hosszúra nyúlt árnyéka, de ez természetes. A romantikus érzelemvilág erőteljes formálással párosul, a fúvósok remekelnek. Spohr Zongoraötösében, amelyben nincs oboa, elegánsan muzsikál az együttes állandó billentyűs partnere, Éric Le Sage.
Warner Classics, 2020
